Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
264 A főváros könyvtárának története 1945-1998 mekkönyvtári ellátásra is alkalmas volt. A korábbi, vívmányértékű önálló gyermek- könyvtárakat valamely főkönyvtárhoz csatolták. Nyolc helyen a gyermekrészleget több ház, nem ritkán több utca választotta el az anyaintézménytől. Megváltoztatva a korábbi, a keletkezési idő szerinti jelölést, 1983-ban kerületenként számozták át a fiókokat. A hálózatban használták a részleges felsőfokú, középfokú és alapfokú elnevezést is, noha a budapesti tanácsi könyvtárak az Alapelvek és követelmények szerinti típusok egyikébe sem voltak besorolhatók. 8 főkönyvtár kapott részleges felsőfokú „jogosítványt" (IL, IV., VI., VIL, X., XL, XIII., XIX kerületek) és 3 került „várakozó listára" (VIII., XVIII., XX.) Mindkét csoportban komoly reményeket fűztek a leendő új könyvtárépületekhez, vagy az alapterület lényeges növeléséhez. Ezek részben váltak valóra, a IL, Vili., XX. kerületre vonatkozó terv - terv is maradt. A többi főkönyvtár alig, vagy nem tudott többet, mint a kerület más könyvtárai, ellátási színvonala alig A XVIII. kerületi Thököly utcai főkönyvtár haladta meg az alapfokot. Sokszor csupán adminisztratív átminősítést hajtottak végre. Az 1984-es jelentés szerint a főkönyvtáraknak mintegy fele nem volt alkalmas korszerű, differenciált könyvtári szolgáltatások kiépítésére. Alapterületük kicsi, gyűjteményük szegényes volt. Nem rendelkeztek olvasóteremmel, hangtárral, kiállítási helyiséggel, klubszobával. Hálózati alközponti funkciójuk nehezen tudott kibontakozni. Valójában csak az újonnan építettek és még egy-két, jelentékeny bővítésen, felújításon átment könyvtár közelítette meg, érte el a főkönyvtári szintet, javarészüket „kinevezték" - az átszervezés befejezése érdekében.18 1980-ban 26 fiók csak gyerekeket, 24 csak felnőtteket látott el, 48 fogadott minden réteget. Gazdaságtalan működés okán az 1980-as években több fiókkönyvtárat bezártak. 1986-ban a III. kerületi Dömös utcai fiókot kellett bezárni, mert életveszélyessé vált. 1982-ben műszaki okból csak egy bibliobusz működött, 5 megállóhelyet meg kellett szűntetni. Szerencsére még ebben az évben kaptak két új buszt, így 1983-ban 22-ről 31- re növelhették a megállóhelyek számát. Az évtizedben néhány építés, rekonstrukció javította a helyzetet. 1982-ben felépült az 1000 négyzetméteres Dagály utcai fiók. Befejeződött a fölöspéldány-raktárnak a Szárnyas utcába költöztetése. 1983-ban a IV, VI., és XIV. kerületi főkönyvtár, 1984-ben a VIII. kerületi fiók és a XIV. kerületi Ilka utcai fiók felújítása fejeződött be. 1985-ben Pestlőrinc avathatott 1000 négyzetméteres főkönyvtárat. Utólag feltehető a kérdés: a közigazgatási rendszerhez való mechanikus igazodás helyett nem lett volna-e helyesebb az alközpontokat nagyobb városrészek, régiók köré 18 Vö. Richlich i. m.
