Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
262 A főváros könyvtárának története 1945-1998 csönzők (82,8 %) és a kölcsönzött kötetek száma (86,8 %). Ugyanakkor - az országos tapasztalatoktól eltérően - az olvasók száma a hálózatban nem csökkent (103,4 %), sőt az utóbbi két évben jelentősen emelkedett, összefüggésben a hálózat alapterületének bővülésével. Szembetűnő volt a helyben olvasók számának növekedése is: 110,2 % volt.13 Az ütemterv négy lépcsőben tervezte kialakítani az új szervezetet: 1. Hat kerületben (IX., X., XL, XIX., XX., XXI.) 1978. január 1-jével végrehajthatónak látszottak az összevonások, ezekben volt a báziskönyvtári feltételeknek megfelelő könyvtár. 2. Ugyancsak 1978-tól érvényesíthetőnek látszott a főkönyvtári rendszer hét (IL, IV., VL, XII., XVI., XVII. és XXII.) kerületben. Ezek szervezeti vonatkozásban tölthették be a szerepet, lévén a kerületben egyedüli önálló könyvtárak, kisebb-nagyobb fiókhálózattal. 3.1980-tól főkönyvtár volt szervezhető újabb hét kerületben (I. (bővítés), III. (átköltözés), VII. (bővítés), XIII. (új létesítmény), XIV. (új létesítmény), XV. (új létesítmény), XVIII. (új létesítmény), a tervezett új létesítmények, vagy helyiségbővítés függvényében. 4. Az V. és a VIII. kerületben nem irányozták elő főkönyvtár kijelölését, nem tervezték semelyik egység ilyenné fejlesztését, bővítését. (A két kerületben nyolc önálló könyvtár működött.) A sokoldalúan egyeztetett terv a kivitelezés során természetesen több ponton változott.14 A második csoportból 1978-ban a XII. és a XVI. kerületben történt meg a kijelölés. 1979-ben egyáltalán nem került sor centralizálásra, 1980-ban is csak az V. (!) és a XI. kerületben. Az 1981-ben megjelent szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) a főkönyvtári rendszer teljessé tételére új határidőként 1983. december 31.-ét jelölte meg. Végül az átszervezéseket 1983-ban 5,1984-ben 6 könyvtár fiókká alakításával, utoljára a VI. kerület átszervezésével fejezték be. A fökönyvtári rendszer kialakításában kulcsszerepet játszott Szabó Jánosné Richlich Ilona. 13 Vö. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1979-1980.19. köt. Bp. 1983. 5. p. 14 Az átszervezést Richlich Ilona, Sz.: A főkönyvtári rendszer kialakulása a FSZEK hálózatában. In: A FSZEK évkönyve. 22. köt. 1985-1986-1987. Bp. 1991. 52-66. p. tanulmánya alapján foglaltuk össze. A FSZEK irattárában található 1989. februári keltezéssel Kovács Verona: Tapasztalatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtári szervezetének működéséről c. (12 p. + 6 melléklet) szakfelügyeleti vizsgálatról szóló beszámolója. A változtatás irányainak pontosabb kijelölésére a többi főkönyvtár szakfelügyeleti vizsgálatát is szükségesnek tartotta. A XIII. kerületi Dagály utcai új főkönyvtár
