Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Tóth Gyula: Visszatérés a Szabó Ervin-i alapokhoz és korszerűsítés 1980-1998
260 A főváros könyvtárának története 1945-1998 külföldi törekvéseket. A FSZEK és a magyar könyvtárügy számára nehéz korszakban kerestek kitörési pontokat a problémák enyhítéséhez vagy a megújuláshoz.5 A FSZEK új vezetőségének kezdeményezéseit nem kísérte a munkatársak egyöntetű lelkesedése. Munkájukat nem ritkán ellenállás nehezítette. A VI. ötéves terv (1980-1985) szakmai irányelvei nem sokat változtattak az országos célokon, de központi szerepkörű könyvtárak, ellátórendszerek és ellátási formák fejlesztéséhez bíztatást, eszmei hátteret adtak.6 A kerületi főkönyvtári rendszer A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az 1970-1980-as évek fordulóján a főkönyvtárak kialakítása megkésett válasz volt Sallai István elképzelésére, mellyel a népkönyvtári szellemben működő tanácsi könyvtárakat laza módszertani hálózatból közkönyvtári ellátási rendszerbe akarta szervezni.7 A FSZEK-ben az adottságok hiánya mellett nehézséget okozott, hogy az 1972-es irányelvek nem számoltak a fővárosi sajátosságokkal. Az 1981 júniusában tartott IV. országos könyvtárügyi konferencia anyagaiban is kevés szó esett a fővárosról, a FSZEK-et alig említették.8 A Hálózati és módszertani osztály által az 1970-es évek közepén kidolgozott terv célja az volt, hogy a könyvtárakat szolgálati szintekbe szervezve, lépcsőzetesen biztosítsák a főváros ellátását - egy kerületen belül. A több módosítás után véglegesített koncepció a Fővárosi Tanács jóváhagyásával, 1978. január 1-jén lépett életbe.9 A könyvtár vezetősége a fiókhálózat hierarchizálására törekedett. Először kapott hangsúlyt a gazdaságosság: a kis teljesítményre képes fiókokat megszüntették (többségüket bibliobusz „váltotta fel"). A korábbi „kis", „közepes" és „nagy" könyvtárakat (fiókokat) könyvtárrá, fiókká vagy részleggé minősítették át, mutatók (négyzetméter, állomány, olvasólétszám, olvasótermi helyek száma) alapján. Differenciált gyűjtőköri szabályzatok közreadása, a szakrészlegesítés, a könyvtárközi kölcsönzés kiszélesítése jelzik azt a folyamatot, melynek során az eddig mellérendelt hálózatban hierarchia 5 Papp István: Az IFLA közművelődési könyvtári irányelvei. = Könyvtáros, 1987. 10. sz. 573-577. p. c. Kiss Jenő: A könyvtárhasználók (és a könyvtárak?) típusai. = Könyvtáros, 1987. 5. sz. 259-262. p. c. könyvismertetésében az USA-ban az évtized elején elvégzett vizsgálat eredményéről számolt be. A hálózatfejlesztési viták közepette mutatta be a használók négy típusát (a böngésző, a kutató, az önművelő és a csoportos foglalkozások közönsége) és az eszerint formálható és egymástól eltérő vagy ezeket integrálva kiszolgáló közkönyvtári típusokat. Ez alkalom volt a központi sémák ellen és a különböző arculatú könyvtárak melletti érveléshez. Másik írásában, Mi új(donság) Skandináviában? = Könyvtáros, 1989.9. sz. 557-560. p. a dán Thorhauge: New Trends in Scandinavian Libraries c. könyvét ismertetve talált fogódzókat. 6 A magyar könyvtárügy VI. ötéves tervének szakmai irányelvei. = Könyvtári Figyelő, 1980. 5. sz. 465-470. p. 7 Szakmai irányelvek a tanácsi közművelődési könyvtárak távlati fejlesztéséhez. In: A közművelődési könyvtári ellátás. Irányelvek a távlati tervezéshez. Bp. Népművelési Propaganda Iroda, 1973. 9-23. p. A dokumentum bevonta a könyvtárakat és fenntartóikat a tervezésbe, decentralizálni kívánta a könyvtárpolitikát. Ez a korábbiaknál sikeresebb próbálkozás volt a public library meghonosítására. Vö. Áttörések ... = Könyvtári Figyelő, 1999. 2. sz. 223-239. p., ill. „Public library"-csata 1968-ban... = Uo. 240-255. p. 8 Könyvtártudományi Tanulmányok. A IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia. Dokumentumgyűjtemény. Szerk. Gerő Gyula. Bp. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. 235 p. 9 Király Lászlóné - Szőke Tibomé: Hogyan tovább? Fejlesztési tervek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában. = Könyvtári Figyelő, 1978. 4. sz. 390-409. p.
