Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 239 Berza László mögött ekkor már csaknem másfél évtizedes, érdemi munkával telt múlt állt a Budapest Gyűjteményben, sőt az Akadémiai Kiadó Budapest lexikonénak szerkesztőjeként is öregbítette mindenki által elismert szakmai hírnevét. De már munkahelyi figyelmeztetések is álltak mögötte „lobbanékony természete, ideges légkör teremtése" miatt. A hétkötetes bibliográfia megjelenése, a szöveges dokumentumok feltárása után a Gyűjtemény a képi dokumentumok felé fordult: a hetvenes évek nagy vállalkozása a budapesti vonatkozású képek, fotók és rajzok számbavétele és rendezése volt. A Budapest történetének bibliográfiája szerkesztői eredetileg úgy képzelték, hogy tematikusán szétszórva helyezik el a képek leírását, az összegyűlt anyag hatalmas mennyisége miatt azonban erről lemondtak, és külön kötetben történő publikálást terveztek. A képanyag rendezése már az évtized elején megkezdődött, de a vállalkozás fontosságára, a társadalmi igény nagyságára az évfordulók hívták fel a figyelmet: 1970- ben a 25 évvel korábbi események fotói lettek módfelett keresettek, majd 1973-ban a három város egyesülésének centenáriumán a régi Pest-Buda-Obuda képei. Különösen gyakran igényelték a fotógyűjtemény - benne a századvégi Budapestet ábrázoló Kiosztotok - képeit. Az alakuló képkatalógus a gyűjtemény egyik leghasználtabb tájékoztató eszközévé vált. 1974 után fokozott erővel folyt az anyag rendezése. Az évtized végére a feldolgozott képek száma 90-100 ezer darabra nőtt, 1979-re nyomdakész állapotba jutott a Budapest története képekben.105 A 70-es években megélénkültek a várostörténeti kutatások és fellendült az amatőr társadalmi helytörténeti mozgalom. Ez újabb feladatokat adott a Budapest Gyűjteménynek, jóllehet a Fővárosi Tanács 1970-ben a várostörténeti kutatások összefogásával a Fővárosi Levéltárat bízta meg, a kerületi helytörténeti klubok szakfelügyeletére pedig a Budapesti Történeti Múzeum kapott megbízást. A város vezetősége a munkájához szükséges információkhoz való hozzájutás érdekében a hetvenes évek közepén létrehozta Budapest Főváros Tanácsa Információs Központján, a FŐINFORM-ot, azzal a céllal, hogy a város vezetőit és szakigazgatási szerveit megfelelő információkkal segítse, városvezetési adatbankot szervezzen, szakkönyvtárat és nyomdát működtessen. Az új intézmény munkája sok területen párhuzamos volt a Budapest Gyűjteményével, erre Csömör Tibor hívta fel a figyelmet, s ő szorgalmazta a két intézmény között az együttműködési megállapodást, mely főleg bibliográfiák közös összeállítására vonatkozott.106 A Zenei Gyűjtemény A Zenei Könyvtár (amelyet 1976-tól hivatalosan Zenei Gyűjteménynek neveztek) sikeresen induló útja a 70-es évek elején is folytatódott. A főváros zenei közélete magáénak tekintette az intézményt, a könyvtárosi szakma is elismerte a gyűjteménynek és vezetőjének teljesítményét; az 1972-ben induló országos zenei könyvtárosi tanfolyam 105 Berza László: Tervezet a „Budapest története képekben 1493-1980" c. várostörténeti képbibliográfia tematikájához. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1977/78/79. 97-105. p. 106 Szocialista együttműködési szerződés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapest Főváros Tanácsa Információs Központja között. Bp. 1976. július. - Szövegét részben közli: Csömör Tibor: Együttműködés a FŐINFORM-mal. In: Könyvtári Híradó, 1976. 4. sz., 11-12. p.
