Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 237 A könyvtár szép számmal szerkesztett és adott ki tematikus szociológiai bibliográfiákat is. Ezek eleinte (1969-től) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szociológiai csoportja által szervezett előadásokhoz készített röplapbibliográfiák voltak, majd 1974-től a Tematikus szociológiai bibliográfiák keretében, lényegesen nagyobb terjedelemben tárták fel egy-egy aktuális témakör (pl. családszociológia, cigányok helyzete) irodalmát. 1979- től személyi bibliográfiák is készültek. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai bizottsága 1979 októberében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai dokumentációs tevékenységét értékelte, a könyvtár tizenegyféle dokumentációs szolgáltatásról tudott számot adni. Igénybevétel, fogadtatás A 70-es években a korábbiakhoz képest kibővült a szociológiával foglalkozók köre: az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, a Társadalomtudományi Intézetben, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban dolgozó kutatók mellé most már a meginduló szociológiai képzés (ELTE, Közgazdaságtudományi Egyetem, Politikai Főiskola) oktatói és hallgatói is felsorakoztak." Az MTA Szociológiai Bizottsága 1972-ben felmérte a szociológusok körét és szakmai igényeiket (a Szabó Ervin Könyvtár dolgozóinak közreműködésével és nyilvántartásainak igénybevételével.)99 100 A vizsgálat 162 hivatásos szociológusról adott számot, és közel ugyanennyiről, akik más munkakörhöz kapcsolódva használták fel szociológiai ismereteiket. A könyvtár szociológiai szolgáltatásai együtt terebélyesedtek az új szociológiai intézményrendszerrel és a használók körével. A felkínált lehetőségeket viszonylag szűk, bár fokozatosan növekvő felhasználói kör vette igénybe: kutatók, egyetemi oktatók; ők viszont elismeréssel és köszönettel fogadták ezt a - mintegy ajándékként kapott - szolgáltatást. A legszorosabb kapcsolat az MTA Szociológiai Intézetével épült ki. 1971-ben az Intézetben Heller Ágnes, Szelényi Iván, Sas Judit és mások részvételével megvitatták - és elismerően értékelték - a könyvtár kiadványait. A tudományág hazai doyenje, Szalui Sándor különösen becsülte a könyvtár egyre bővülő bibliográfiaidokumentációs tevékenységét. „Nagyra értékelem [...] módszertanilag még nemzetközi mértékben is számos vonásában úttörőnek mondható bibliográfiai és tájékoztató munkáját" - írta 1974-ben Révész Ferencnek. - „Vajh szociológiánk elérné azt a szintet, amit szociológiai bibliográfiánk könyvtárad jóvoltából elért! Akkor nyugodtan mondhatnánk, hogy a nemzetközi élvonalban állunk." 101 A 70-es évek közepétől új felhasználói réteg jelent meg: az egyre szélesedő hivatásos szociológusképzés résztvevői. Nem igényelték viszont az elmélyült szolgáltatást - pedig a könyvtárosok korábban számítottak rá - a politikai és az állami élet vezetői, ők csak a kutatások végeredményét kérték. Viszont több nagyobb megbízást kapott a könyvtár (bérmunkában) szakirodalmi kutatásokra és témafigyelésre. A Szociológiai Dokumentációs Osztály igyekezett minél szélesebb nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni. Gyakran ezeken keresztül jutott hozzá drága nyugati és hozzá99 Tamás Pál: Az új magyar szociológia útja. In: Világosság, 1985. 4. sz., 219-226. p. 100 Kérész Gyula: A szociológusok köre, szakmai orientációja és igényei Magyarországon. In: Szociológia, 1973. 3. sz., 370-385. p. 101 Szalai Sándor levele Révész Ferencnek. Bp. 1974. okt. 2. - FSZEK irattár.
