Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
Új stratégia - régi tehertételek 227 takozása, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata is támogatott. Vértezel István művelődésügyi főosztályvezető-helyettes felkérte a Könyvtártudományi és Módszertani Központot, készítsen tanulmány- tervet a tervezett közös intézmény szervezeti és működési státusáról. Papp István egy - a hagyományostól merőben eltérő - tervet dolgozott ki: a könyvtár nem a művelődési otthon részeként szerepelt, hanem megfordítva, a könyvtári szolgálat szervezeti kereteibe beépítve nyertek helyet azok a szolgáltatások is, melyeket hagyományosan művelődési otthoni tevékenységnek tekintenek. A tervet abban a reményben küldte el Révész Ferencnek, hogy „az igazgatósággal egyetértésben egy újszerű közművelődési könyvtári konstrukciót hozunk létre, olyat, amiről Szabó Ervin is álmodott." A könyvtár vezetősége egyetértéssel fogadta az elképzelést, korrekcióit figyelembe véve elkészült a kelenföldi intézmény tanulmányterve.68 A művelődésügyi főosztály későbbi döntéseiben azonban nem ez a „Szabó Ervin megálmodta" modell kapott zöld utat, hanem a két intézmény egy fedél alatti, de egymástól lényegében független együttélése, s nem a könyvtár jutott nagyobb térhez, ellenkezőleg: a főosztály az eredetileg tervezett könyvtári alapterületet 1977-ben már csökkenteni akarta. A könyvtárnak ekkor a Budapesti Pártbizottságon keresztül sikerült még elérnie az eredeti 1500 négyzetméter megtartását* 69, de - ezt a munkálatokat figyelő jövendő könyvtárvezető, Horváth Györgyné vette észre - az építkezések során az eredetileg könyvtárnak tervezett első emeleti részből újabb teret elfalaztak,70 s ott művelődési otthoni irodahelyiségeket alakítottak ki. A leendő könyvtár vezetésére már 1975-ben Horváth Györgyné kapott megbízást, az ő feladata lett az új igényeknek megfelelő, nagyvonalú állomány kialakítása. (Ehhez elsősorban a megszüntetett egykori Százados úti (3. számú) könyvtár állományát tudták felhasználni.) Végül is - több éves késés után - 1979. július 3-án nyílt meg az új intézmény. A helyi lakosság művelődési otthoni ellátásán kívül közművelődési módszertani központként működött, hatásköre kiterjedt 60 művelődési otthon, 500 ifjúsági klub és az egész amatőr művelődési mozgalom módszertani irányítására. A könyvtárosok által tervezett Szabó Ervin-i, könyvtár központú művelődési közintézmény helyett az épületben a központi irányítást szolgáló irodák sorakoztak. Az intézményt Mezei Gyula művelődésügyi főosztályvezető adta át a közönségnek, 08 Tanulmányterv a kelenföldi lakótelepi közművelődési objektum tartalmi és szervezeti funkcióinak kialakításáról. 1975. jún. 25. FSZEK irattár 865.11-16/2. - Az ügyről ld. még: Papp István levele Révész Ferenchez 1975. ápr.16. FSZEK irattár 865.11-16. 69 Igazgatósági tanács jegyzőkönyve, 1977. jún. 21. - FSZEK irattár. 70 Florváth Györgyné visszaemlékezése szerint 500 négyzetmétert, más forrás szerint 200 négyzetmétert, Szabó Ervin mellszobrának leleplezése a kelenföldi könyvtár avatásakor
