Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Új stratégia - régi tehertételek. Az 1970-es évek
216 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A Pomsár-csapat a funkcionális tervek alapján 1979 nyarán elkészítette új építési terveit.37 A Kálvin téri terv megtartotta ugyan a Wenckheim-palotát (ennek összes dísztermét a szociológia kapta volna), de az új könyvtárat nem a két szomszéd épületbe tervezte, hanem két Kálvin téri foghíjas telekre (a Múzeum u. - Kálvin tér - Baross utcai és a Baross u. - Kálvin tér - Üllői úti saroktelkekre), a két épületet pedig a Baross utca fölött átívelő, több emeletes „sóhajok hídja" kötötte volna össze. A merész elképzelés szerint a 8 emeletesre tervezett, impozáns főhomlokzat a Kálvin térre nézett volna. (Annak idején Szabó Ervin és Lajta Béla is csaknem ugyanide tervezték az új könyvtár- épületet.) A tervezőket bizonyára az a tény bátorította, hogy a Kálvin tér sebhelyei már évtizedek óta eltüntetőre vártak. Az Örs vezér terén a kétszintes, nagy alapterületű közönségszolgálati tömb mellett egy 6 emeletes karcsúbb épület szolgálta volna az irodai funkciókat. A raktárak itt az alagsorba kerültek. A szolgáltatóházat mindkét esetben külön építették volna fel a XVI. kér. Bökényföldi úti ipari parkban. A könyvtári tervező bizottság egyértelműen a Kálvin téri megoldás mellett foglalt állást. Úgy ítélte meg, hogy az Örs vezér téri elhelyezés sem városfejlesztési, sem könyvtárpolitikai szempontból nem lenne jó megoldás, az ideális könyvtárépület ott kihasználatlan maradna.38 A tervezéseknek egy intézkedés vetett véget: a Fővárosi Tanács 1980 februárjában az új központi könyvtárral kapcsolatos munkálatokat leállította. Az utasítás a szükséges fedezet hiányára hivatkozott, a hirtelen fordulat mélyebb okai még feltárásra várnak. VÁLTOZÁSOK A HÁLÓZATBAN Az évtized indulása Az optimizmustól sugárzó távlati tervekkel szemben a hálózat tényleges helyzete az évtized indulásakor meglehetősen lehangoló volt. Már hosszú évek óta nem épült új könyvtár, leállt a 60-as évek elején olyan lendületesen induló hálózatfejlesztés. S ráadásul az ötvenes éveknek és a hatvanas évek elejének tömeges könyvtáralapításai most nyújtották be a számlát: a könyvtárak céljára kényszerűen, válogatás nélkül elfogadott épületek leromlott, siralmas állapotba kerültek.39 Halaszthatatlanná váltak a felújítások, de a központ fenntartási kerete az igényekhez mérten kevésnek bizonyult. Két életveszélyessé vált könyvtárat, a Szörény utcait (3. sz.) és az Erzsébet körútit (47. sz.) 1970-ben végérvényesen be kellett zárni, pótlásukra nem volt lehetőség. „Könyvtáraink 37 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi épületei. Fejlesztési cél és magasépítési tanulmányterv. Bp. 1978. szept. BUVÁTI. Terevezők: Pomsár jános, Péterfia Borbála, Miklós Balázs. - Budapest Gyűjtemény. 38 A bizottság állásfoglalása: Javaslatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új központi könyvtárának és szolgáltatóházának építésére és feladatrendszerére. 1979. máj. 21. - FSZEK irattár 865.11-1/15/79 és: Jegyzőkönyv a MŰBER, a BUVÁTI és a FSZEK megbeszéléséről, - FSZEK irattár 865.11-1/19. 39 Egy 1973-as adat szerint a kerületi könyvtárak 11 680 négyzetméter alapterületéből több mint 3 000 négyzetméter-t műszaki okokból meg kellene szüntetni. In: Budapest tanácsi könyvtárhálózata a korszerűség mérlegén. Gépirat. 1974. ápr. 20. - Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi Szakkönyvtár. Felügyeleti jelentések gyűjteménye.
