Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
164 A főváros könyvtárának története 1945-1998 Az 1950-es évek végén Budapesten a hivatásos zenészek számára több gyűjtemény is rendelkezésre állt ugyan, ezek azonban zárt, használatukban korlátozott kottatárak voltak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának kitűnő könyvtára volt közel 50 ezer művel, a Bartók Béla Zenei Szakiskola ugyancsak szép könyvtárral rendelkezett. Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára 60 ezer művet őrzött, kizárólag hungarika jellegű anyagot, s ennek használata azonban a szűkös helyiségviszonyok miatt nehézkes volt. Valamennyi intézménynek érdekében állt, hogy létrejöjjön egy olyan nyilvános, a műkedvelőket is kiszolgáló, könnyen hozzáférhető zenei könyvtár, mely a nehéz körülmények között működő tudományos illetve oktatási intézményeket mentesítené a profiljuktól idegen többletmunkáktól. Alkalom is kínálkozott volna a Magyar Muzsika Háza megnyitásával, ennek épülete azonban a különféle zenei intézmények befogadása után túlzsúfolttá vált. 1957-től a közéletben és a sajtóban ismét napirendre került a kérdés A széles kört kiszolgáló, nyilvános zenei könyvtár igényét többen is megfogalmazták (a zenepedagógus Vasváry István, Pethes Iván,), és a lehetséges variációk között ekkor már ott szerepelt a Szabó Ervin Könyvtár is.58 Az intézményen belül Marót Miklós kezdte szorgalmazni - különösen az 1957-es prágai tapasztalatcsere után, az ottani zenei könyvtár példájára hivatkozva - a zenei könyvtár felállítását a Fővárosi Könyvtár keretei között.59 601958-ban a könyvtár a Fővárosi Tanács elvi hozzájárulását is bírta, ezen felbátorodva ekkor már „Megvalósulás útján a zenei népkönyvtár" címmel jelentettek meg cikket a Muzsikában^0 A tényleges megvalósulás azonban csak nagy késéssel követte a szárnyaló terveket. 1960-ban a könyvtár tervezetet nyújtott be a fenntartójának, melyben egy zenei közművelődési fiókkönyvtár felállítását javasolta.61 A beadvány egy kölcsönözhető kottagyűjtemény és egy nem kölcsönözhető hanglemez ill. hangszalaggyűjtemény tervét fogalmazta meg, a gyűjtőkörből kizárva a könnyűzenét. 1962-ben a Végrehajtó Bizottság határozatot hozott: egy éven belül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár keretében meg kell nyitni a zenei kölcsönkönyvtárat. Megindult az intenzív szervezőmunka.62 (Sajátos módon ezzel párhuzamosan Kodály Zoltán és Szalai Ágnes könyvtárvezető a Zenei Gyűjtemény megnyitásakor 58 Vasváry Zoltán: Nyissunk nyilvános zenei könyvtárat. In: A Könyvtáros, 1951. 3. sz., 189-190. p. - Pethes Iván: Zenemű- és hanglemezkönyvtárainkról. In: A Könyvtáros, 1958. 4. sz., 255. p. 59 A Könyvtári Híradó 1957. évi 2. számában „Modern zeneműtár, kották, hanglemezek, magnetofon felvételek, hallgatófülkék" létrehozásáról írtak. 60 Marót Miklós: Megvalósulás útján a zenei népkönyvtár. In: Muzsika, 1958. 11. 5. sz., 12-13. p. 61 Javaslat egy zenei közművelődési fiókkönyvtár felállítására a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. 1960. szept. 21. FSZEK irattár 865.10-36/2/960. 62 A szervezésről jó képet ad: Marót Miklós - Szalai Ágnes: Tervek, gondok és megoldások zenei könyvtárunk felállításáról. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1964/1965. 279-287. p.
