Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
Differenciáltabb szolgáltatások felé 161 által készített átfogó bibliográfiát Beszélő könyvtár címmel a Móra Kiadó jelentette meg 1958-ban, majd az újabb irodalommal kiegészítve Új beszélő könyvtár címmel látott napvilágot. Ugyancsak összeállítás készült a gyermekkönyvtárak kézikönyvtárába javasolt művekről. Bikácsi Lászlóné munkáját a Könyvtártudományi és Módszertani Központ országos hasznosítás céljából átvette és megjelentette.48 A gyerekkönyvtári állomány szabadpolcos elhelyezése és katalógusa részére kidolgozták az életkoroknak megfelelő sorrendbe állított állománycsoportok rendszerét.49 A katalógusokhoz színes választólapok készültek, ezeket az ország valamennyi gyerekkönyvtára átvette. A hálózat 40 könyvtára részére központilag sokszorosították a gyermekkönyvtári katalógus céduláit, (mintegy 200 ezer darabot), ezzel elérték, hogy minden könyvtár teljes betűrendes és tematikus ifjúsági katalógussal rendelkezett. A gyermekkönyvtárak állományát ismételten vizsgálták, elemezték, egyre differenciáltabb módszerekkel, eljutva az egyes művek elemzéséig. Ez annál inkább figyelemreméltó, mert a gyermekkönyv kritika Magyarországon még csak gyerekcipőben járt; a főváros gyermekkönyvtárosai sürgették több ízben - külföldi példákra hivatkozva - a hazai gyermekirodalom-kritikai folyóirat létrehozását.50 Olvasó gyerekek a 60-as években A főváros könyvtáraiba beiratkozó gyerekek száma 1960-64 között megduplázódott. Ezt a már tárgyalt okokon kívül (a gyermekkönyvállomány növelése, gyermekkönyvtárak szervezése) elsősorban az általános iskolás korú korosztály létszámának ugrásszerű növekedésére vezethetjük vissza. (Az ötvenes évek elején a művi vetélést tiltó drasztikus intézkedések miatt magasra nőtt a születések száma, a hatvanas évek első felében töltötték meg fokozatosan az iskolát a „Ratkó-gyerekek.") Bár az általános iskolás korosztályúak száma gyorsan nőtt, a Fővárosi Könyvtár ennél is gyorsabb ütemben növelte gyermekolvasóinak létszámát. Az évtized indulásakor Budapesten az általános iskolásoknak még csak 12 %-a volt könyvtárlátogató, az évtized derekán már 30 %-a. (S bár a vidéken még mindig magasabb volt a könyvtárhasználó gyerekek arányszáma, a főváros lassan kezdte ledolgozni súlyos lemaradását.) Az 1966-67-es tanévben megkezdődött a demográfiai hullám lassú levonulása, az általános iskolások számának csökkenése. Ezzel párhuzamosan a budapesti gyerekHASZNALD a KATALÓGUST! ÜTM UTATÔ a gyermekkönyvtárak olvasói számára 48 Bikácsi Lászlóné: Kézikönyvtár a gyermekkönyvtárakban. OSZK, KMK. Bp. 1964.56 p. Előzménye: Bikácsi Lászlóné: Tanácsadó gyermekkönyvtári kézikönyvtár összeállításához. Bp. FSZEK. 1963. 32 p. 49 A szépirodalom témakörei: Képeskönyv; Meséskönyv; Allattörténetek; Mondák, mesék; Kalandos történetek; Gyermekvilág, úttörőélet; Híres emberek; Költemények; Kis színház, bábjáték. - Az ismeretközlő műveket az ETO-ra épülő tíz csoportba osztották be, az egyes csoportokat a gyerekek világához illeszkedve nevezték el. 50 Benkőné Bartha Ilona i.m. 251. p.
