Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Differenciáltabb szolgáltatások felé utak és zsákutcák az 1960-as években
Differenciáltabb szolgáltatások felé 157 Az ünnepélyes megnyitás 1961. június 3-án történt,43 a megnyitó beszédet Veres József, a Fővárosi Tanács elnöke mondta. A könyvtár nagy nyilvánosságot kapott: a sajtó, a rádió és az akkor még új hírközlő csatorna, a televízió is többször foglalkozott vele. Az új létesítmény minden vonatkozásban betöltötte a neki szánt mintaadó szerepet. Megjelenésében, térkiképzésében, esztétikai igényességében (a békéscsabai gyermek- könyvtárral együtt) messze felülmúlta a kor többi hasonló intézményét, példát mutatva a gyermekkönyvtárak tervezőinek - fejlesztőinek - dolgozóinak, nemcsak Budapesten, hanem az egész országban. A gyerekek könyvtári ellátása ügyében valaha élen járó Fővárosi Könyvtár hosszú szünet után most ismét az ország legkorszerűbb gyermekkönyvtárát tudta felmutatni. Nem csak külső megjelenése, hanem belső munkája is mintaszerű volt. Kepes Ágnes munkatársaival együtt a gyerekek kedvelt helyévé varázsolta a Liszt Ferenc téri intézményt. A látogatók száma messze fölülmúlta a tervezettet: a nyitás évét háromezer olvasóval zárták, 1962- ben négyezer olvasót tartottak nyilván. A könyvtár a budapesti és a vidéki könyvtárosok tapasztalatcseréjének állandó célállomásává vált, a magyar gyermekkönyvtárosok zarándok- helyévé. A külföldi látogatóknak is mindenekelőtt ezt a könyvtárat mutatták meg. Az eredeti tervek szerint itt alakult volna ki a gyermekkönyvtári munka módszertani központja is, ennek megfelelően kézikönyvtárába a gyermekkönyvtári kérdések és az olvasáspedagógia szakirodaimának összegyűjtését tervezték; az volt a cél, hogy itt, egy helyen legyen megtalálható az ifjúsági könyvanyag és a rá vonatkozó kritikai irodalom. A módszertani szerep azonban nem valósult meg: a Kerületi Könyvtárak Osztályán belül hozták létre az ennek betöltésére hivatott gyermekkönyvtári csoportot. A 2. sz. önálló gyermekkönyvtár, XIII. Sallai Imre (ma: Tátra) u. 52. sz. a Liszt Ferenc térivel együtt kezdett épülni de két hónappal előbb nyílt meg, 1961. április 1-jén, az adottságok azonban itt már nem voltak hasonlóan kedvezők. Egy OTP ház földszintjén kapott 124 négyzetméter alapterületen 5 helyiséget a könyvtár, ebből alakítottak ki ruhatárat, szabadpolcos kölcsönzőt, olvasótermet, egy előadótermet és egy szakköri szobát. Ez a könyvtár is kitűnő vezetőt kapott Bartha Ilona személyében. Az állomány nyitáskor háromezer kötet volt, az olvasók száma az első év végén 1137 fő. A3.SZ. önálló gyermekkönyvtár a Váci út 60. sz. alá került, egy földszintes hosszú házba, a kiköltöző bölcsőde helyére. Könyvkiválasztó teret és két olvasótermet alakítottak ki benne. 1962-ben nyílt meg 4600 kötettel, vezetője Szalai Ágnes lett. 1962 után erőteljes ütemben folyt a könyvtárszervezés: 1963-ban már 7, az évtized végén pedig 14 önálló gyermekkönyvtárat (más néven „kerületi gyermekkönyvtárat") tartottak számon. Ezzel párhuzamosan növekedett a kerületi könyvtárak szervezeti 43 Az építkezés elhúzódása miatt ezt az 1. számúnak tervezett könyvtárat megelőzte két hónappal a 2. sz. gyermekkönyvtár megnyitása. Az angyalföldi Tömöri közben megnyílt négyezer kötetes gyermekkönyvtár, 1964
