Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)

Bevezetés

Bevezetés Habent sua fata libelli: e könyv létrejöttét is drámai fordulatok kísérték. Az ere­deti tervek szerint a főváros könyvtárának történetét 1945-ig tárgyaló első kötettel együtt jelent volna meg a folytatás is. Megírására Kiss Jenő, a könyvtár nyugalmazott főigazgatója kapott megbízást, aki az 1945 és 1979 közötti peri­ódust vállalta; saját vezetői tevékenységének (1980-1998) bemutatását másra hagyta. Erre a feladatra egy elfogulatlan kívülállót kért fel a könyvtár: Fidala Tibort. A megindult munkát azonban tragikus fordulatok szakították félbe. Kiss Jenő csak az első fejezet megfogalmazásáig és a további anyaggyűjtésig jutott el, munkáját halála félbeszakította. A feladatot ekkor az első kötet szerzője Katsányi Sándor kapta meg. Futala Tibor ugyancsak invenciózusan és ambíció­val látott a könyvtár közelmúltjának elemző leírásához, a sors azonban az ő munkáját is megállította. Halála után csak egy gondolatokban gazdag, eredeti munkát ígérő szinopszis maradt ránk. (Megjelent a Könyvtári Figyelő 2004. 2. számában.) Az 1980-at követő évek megírására ismét egy „kívülálló" kapott megbízást, a Szabó Ervin tevékenységéről és a huszadik századi hazai köz- könyvtári törekvésekről már korábban is publikáló Tóth Gyula. Az ismertetett események miatt feladatának elvégzésére meglehetősen feszes határidőt kapott. Mint említettük, a 2004-ben megjelent, Katsányi Sándor által írt első kötet és jelen könyvünk egységet alkot, együtt nyújt képet a nagy múltú könyvtár for­dulatokban gazdag történetéről a kezdetektől napjainkig. Közös a két kötet szöveges részét kiegészítő adattár is: a bibliográfia és a statisztikai táblázatok; a kronológia és a mutatók gyakorlati okokból jelentek meg kötetenként. Az első kötet főigazgatói és szerkesztői bevezetői mindkét kötetre érvényesen szólnak a fővárosi könyvtár sajátos szerepéről a múltban és a jelenben. A jelen kötet szerzői, Katsányi Sándor és Tóth Gyula elé a két előd munkáját hasznosítva is nehézségek tornyosultak. Az első problémát a források szinte áttekinthetetlenül gazdag tömege, s ugyanakkor rendezetlensége és fontos területeken mutatkozó hiánya okozta. A könyvtár évkönyvei és híradójának évfolyamai rendelkezésre álltak ugyan, de az irattár rendezése az új épület­szárnyba való átköltöztetés után csak később kezdődött meg és nem fejeződött be. Fontos iratokra csak nehezen, olykor késve találtak rá a szerzők. Még nehe­zebb feladat volt a levéltári anyag feltárása. Gerő Gyula egy helyen így nyilatko­zik: „A levéltárak könyvtári iratanyaga esetleges és többnyire rendezetlen, valamint hozzáférhetetlen, tehát kutathatatlan." A Fővárosi Levéltárban ennél kedvezőbb helyzet fogadja a kutatót, de a könyvtári anyag gyakran itt is hiá­nyos, fellelése nehézkes. S nem kis nehézséget okozott az országos könyvtár-

Next

/
Thumbnails
Contents