Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
226 A főváros könyvtárának története 1945-1998 A zenei és a képzőművészeti programok igényességéhez és szelleméhez igazodott a némileg később induló irodalmi vállalkozás: Tóbiás Áron nagyszabású Tolsztoj-kiál- lítása és kötete. (Erről részletesebben az 1960-as évek bibliográfiai vállalkozásainál, A könyvtár kiadványai, állományfeltáró és tudományos tevékenysége című fejezetben számolunk be.) A könyvtár vezetőinek egy része mindhárom kezdeményezést támadta, sokallták a rájuk fordított munkát és pénzt. A támadás valójában a kezdeményező személyeknek és a vállalkozás nyíltan apolitikus jellegének szólt. A „Budapesti kultúrcentrum" rövid epizód maradt a könyvtár történetében. Kísérlet az épület problémájának megoldására Révész Ferencnek a vezetői poszt elfoglalása után azonnal szembesülnie kellett a Központi Könyvtár elhelyezésének megoldatlanságával. A Wenckheim- palotában már évek óta egyre nehezebben elviselhető zsúfoltságban szorongott a könyvtár, 1956-ban azonban a helyzet még válságosabbra fordult: a belövések értékes teret tettek használhatatlanná. A Kálvin tér irányából jött lövedékek a főhomlokzat fölötti emeleti dísztermet érték (ez ekkor a Különgyűjtemények Osztályának munkahelye volt), mint említettük, tönkrementek az ablakok, a díszítmények, a dísztükrök. A munkahely használhatatlanná vált, 45 fióknyi katalógus elroncsolódott, 8 ezer katalóguscédulát kellett újra írni, a Budapest Bibliográfia anyagát újra kellett rendezni. A helyreállítás csak 1959-ben fejeződött be. Révész nagy lendülettel, kapcsolatait kihasználva vetette bele magát az ügy megoldásába, s 1957 őszén úgy látszott, hogy nem is eredménytelenül.29 A szomszédos Reviczky utca 3. sz. alatti épület átadásával ezúttal minden fél egyetértett, még a benne működő 80 fős szakközépiskolai kollégium is, ennek ugyanis, csereépületet ajánlottak föl a Délibáb utcában. A cserét az 1957-58-as tanév végére tűzték ki. Az idő eltelt és nem történt semmi. Révész ismét mozgósította kapcsolatait: régi barátjához, Marosán György-höz fordult, aki ekkor a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. A „Gyurikám!" kezdetű levélnek30 foganatja lett: a Pártbizottság felszólította a Fővárosi Tanácsot: „Gondos29 A tárgyalások dokumentumai: FSZEK irattár 865.11/1957-1960. Az események összefoglalása: Hernádi Györgyné Verbőczi Ilona: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületének sorsfordulói. Szakdolgozat. 1970. 64-65. p. Budapest Gyűjtemény. 30 Révész Ferenc levele Marosán Györgynek 1958. jún. 10. FSZEK irattár, 865.11-2/1958. A Központ helyreállítása, 1957 körül
