Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A helyét kereső könyvtár. Válaszutak, pályamódosítások 1957-1959
A helyét kereső könyvtár 121 tás hibákat vétők", a hálózatban pedig sok könyvtári kollektíva változatlanul defenzívában van, a 40 könyvtár közül csak 23 vezetője lépett be a pártba. Ebben a szituációban sok könyvtáros számára az elfogadható politikai magatartás modelljét Román József jelentette, aki az általános kulturális értékek körébe vonult vissza, nagy sikerű képzőművészeti kiállításokat rendezett, zenei és képzőművészeti kü- löngyűjtemény létrehozásán fáradozott, kultúrtörténeti könyve jelent meg, a politikai kérdésekről viszont nem nyilatkozott. Szállóigévé vált: „Román azzal politizál, hogy hallgat." 1959-ben a VIII. kerületi Pártbizottság offenzívát indított a könyvtárban uralkodó helyzet megváltoztatására. Előzetesen öttagú bizottság folytatott ez ügyben vizsgálatot, amiről júniusban jelentés készült, s ezt július 1-jén a Kerületi Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta. 9 A bizottsági jelentés szerzői és az ülésen előadó Bakó Ágnes abból indultak ki, hogy a könyvtárban „az elvtelen, liberális konszolidáció (ellentétben az MSZMP politikájával és gyakorlatával) nem teremtette meg a szükséges politikai egységet", elmarasztalták Révész jóhiszeműségét, humanizmusát, és radikális tisztogatást javasoltak. Egy elhangzott hozzászólás szerint „ha van ott 50 ember, akit ki kell tenni, akkor rakjuk ki az 50-et", más vélemény szerint „ezekből az emberekből nem annyit kell eltávolítani, mint amennyit feltétlenül szükséges, hanem annyit, amennyit csak lehet"; ismét mások két személy: Román József és Szalai György eltávolítására koncentráltak.10 A radikális tisztogatást követelők valószínűleg nem mérték be, hogy időközben megerősödtek Révész Ferenc budapesti, sőt országos politikai pozíciói. Ennek következtében a hathatósan előkészített és látványos támadás a könyvtár „jobboldali revizionista elemei" ellen végül is kompromisszummal végződött. 1959. szeptember 9- én Révész bejelentette Román és Szalai áthelyezését, hangsúlyozva, hogy őt magát nem győzték ugyan meg az indokok, de a felsőbb párt és szakmai szerveknek engedve hozzájárult.11 A párt belső ügyeibe beavatatlan könyvtári dolgozók „megdöbbenve álltak és azt kérdezték: ki lesz a következőő"12 A folytatás azonban elmaradt. Szeptember végén leváltották a helyi pártszervezet éléről Dobos Piroskát, aki - a kerületi pártvezetőség véleménye szerint - politikai bizalmatlanságával, merevségével, részben szektáriánus szemléletével nem tudta maga mögé állítani a könyvtárban a szocializmus oldalán álló dolgozókat. Utóda Szőke Tiborné lett. A helyi pártszervezet megerősítette pozícióit, lezárult a számonkérés körüli éles harcok korszaka, a Kádár-i restauráció ellen nyíltan fellépőket elküldték vagy periférikus beosztásba helyezték. A könyvtárosok nagy többsége elfogadta a felkínált lehetőséget: a szocialista eszmei célok fenntartása mellett egy modernebb könyvtárügy kiépítésének perspektíváját, új szakasz kezdődött. 9 Jelentés 1959. jún. - Az MSZMP VIII. kér. Pártbizottsága Végrehajtó Bizottságának ülése 1959. júl. 1. Jegyzőkönyv. - Fővárosi Levéltár, Pártiratok, XXXV. 13/1959/a - A továbbiakban: Jegyzőkönyv 1959. júl. 1. 10 Jegyzőkönyv 1959. júl. 1. 11 Jegyzőkönyv a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 1959. szept. 9-én tartott rendkívüli taggyűlésről. - Fővárosi Levéltár, Pártiratok XXXV. /103/c/1959 12 Ld. uo. Hont Pétemé hozzászólását.
