Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
A reformoktól a forradalomig 1953-1956
114 A főváros könyvtárának története 1945-1998 lyükre, ahol feszült, várakozó hangulat uralkodott.37 Forradalmi bizottságot választottak, vezetőjeként Román József is szóba jött, végül azonban a párton- kívüli Marót Miklóst szavazták meg. A következő napokban a könyvtárban már radikálisabb változtatások igénye is elhangzott, Csöppüs Béla például megkérdőjelezte a pártállam által kinevezett vezetők legitimitását, Révész Ferenc leváltását javasolta, Marót Miklós azonban a személyes támadásokat lecsendesítette, a könyvtárban senkinek semmiféle bántódása nem esett. A forradalmi bizottság szakmai ügyekben is állást foglalt. Körleveleiben lándzsát tört a hálózat visszacsatolása mellett (ennek a helyes követelménynek a megvalósítására az adott körülmények között természetesen nem volt mód), és szorgalmazta a forradalommal kapcsolatos kisnyomtatványok gyűjtését a Budapest Gyűjtemény számára. A kerületi könyvtárak helyzete drámaibb volt. A negyven fiókkönyvtár ezekben a napokban magára maradt, vezetőik önállóan cselekedtek. Helyzetük nem volt könnyű: az ötvenes évek elejének könyvtárpolitikája következtében az új könyvtárak körül, különösen a külső kerületekben olyan hírek is elterjedtek, hogy „az új könyvtárakban csak szovjet könyvek vannak", illetve hogy ezek a könyvtárak kizárólag a szovjet propaganda eszközei.38 A forradalom alatt néhány könyvtárba behatoltak, az ideológiai és a szovjet szépirodalmi művek egy részét szétszórták, Rákoscsabán - egyes források szerint - elégették.39 A hálózat könyvtárosai a politikai eseményekben más-más módon vettek részt. Né- hányan aktívan bekapcsolódtak a forradalmi tevékenységbe. Rákoskeresztúron a könyvtár vezetője, Juhász Mária már 1956 nyarán a könyvtár köré szerveződő értelmiségiekből valóságos „Petőfi Kört" formált; most ennek négy tagját is delegáltak a kerületi nemzeti bizottságba, köztük az ott dolgozó fiatal könyvtárost, Maruszki Józsefet, aki utóbb a fegyveres harcokban is részt vett. Az „ellenforradalomban" való aktív részvétel vádjával állították utóbb fegyelmi elé Fodor Ákost a XI. kér. Karinthy Frigyes utcai (6. sz.) könyvtárból. Borsosné Irányi Lujzát, az Andrássy úti (10. sz.) könyvtár vezetőjét pedig „ellenforradalmi jelszavak falrafes- tése", „a könyvtár ablakába ellenforradalmi újságok kihelyezése", „ellenforradalmi röpcédulák terjesztése" vádjával.40 A Nagy Imrét támogató Igazság című újság október 31-diki számában Győri György felhívással fordult a magyar könyvtárosokhoz: gyűjtsék össze az események dokumentumait és „szabadságunk végleges kivívása, a rend helyreállítása" után rendezzenek 37 Interjú Marót Miklóssal 2004. ápr. 10-én. Hangkazetta. In: FSZEK, Budapest Gyűjtemény. 38 Pl. a saját (budafoki) könyvtárával kapcsolatban ezt részletesen leírja Győri György: Könyvtári életünk demokratizmusáért. In: A Könyvtáros, 1956. 8. sz. 561. p. 39 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1957. 7. p. 40 A hálózat könyvtárosainak magatartásáról csak hiányos képünk van, mert a „Fegyelmi ügyek" 1957 és 1958 évi iratkötegei a könyvtár irattárából hiányoznak. Más jellegű iratok között lehet rátalálni Borsosné Irányi Lujza. Fodor Ákos, Juhász Mária és mások politikai természetű fegyelmi ügyeire. A könyvtár munkatársai által módszeresen gyűjtött forradalmi röplapok
