Katsányi Sándor - Tóth Gyula: A főváros könyvtárának története 1945-1998 (Budapest, 2008)
Kultúrforradalom és diktatúra. Az "ötvenes évek" indulása 1949-1953
Kultúrforradalom és diktatúra 97 guscédulákat pedig még nagyobb késéssel, csak ritka időközönként rakták be a fiókokba, most viszont az lett a célkitűzés, hogy a feldolgozás idejét 10 napra szorítsák le, a katalóguscédula pedig a könyvvel egy időben kerüljön helyére. (Gyarapodási jegyzékek viszont 1945 után már nem jelentek meg, utóbb a könyvek magas száma ezt már nem is tette volna lehetővé.) A folyóiratok feldolgozását (1953-ban már több mint hétszáz járt a központba, a Pedagógiai Könyvtár szakfolyóiratain kívül) racionálissá tette és meggyorsította a kardex bevezetése. Az olvasók számának hallatlan mértékű növekedése ugyancsak hozzájárult a könyvtári szolgálat nagyüzemivé válásához. A Népkönyvtári Központ szabályzatot dolgozott ki a tömegkönyvtárak kezelésére, ebben kivételeket hagytak a FSZEK részére. Ez elsősorban a kölcsönzési adminisztrációt érintette. Nagyüzemileg készült a kor jellegzetes könyvtári terméke, a bibliográfia is. Míg korábban ezek minden szempontból egyéni alkotások voltak, most egy osztály keretében, ütemtervek által előírva, tömegméretekben készültek. A könyvtár nem egyszerűen nagyüzemmé, hanem szocialista nagyüzemmé vált. A termelőegységekhez hasonlóan 1951-től itt is minden területre részletesen kiterjedő éves munkatervek készültek, ezeket negyedéves és havi tervekre bontották és az ország 5 éves terveinek megfelelően távlati tervek keretébe építették. A tervszámok teljesítését havonta ellenőrizték, kidolgozták a teljesítménynormákat és ezeket lebontották az egyes dolgozókra. A könyvtár önálló „tervfelelős" és „statisztikus" státust létesített. Mindez hallatlan mértékben növelte az adminisztrációt, a bürokratikus feladatokat. „Szinte úgy tűnik, hogy a vezető könyvtárosok mást sem csináltak ebben az időben,, - írta húsz évvel később a könyvtári ügyvitel történetét elemezve Weisz Sándorné- „mint aprólékosan kidolgozott terveket naptári évre, negyedévre, hónapra és egyénekre lebontva. Fennmaradó idejükben pedig jelentéseket írtak hasonló felosztásban."105 A terveken túl kiépült a munka versenyek és az egyéni felajánlások rendszere is, ezt a könyvtár szakszervezeti csoportja szervezte. A tervek teljesítésében élenjáró dolgozókat negyedévenként jutalmazták. A felajánlási mozgalom mellett megszervezték az újítási mozgalmat is. A megváltozott szervezeti és működési formákat az 1953-ban kiadott új Ügyrend foglalta magába.106 105 Weisz Sándorné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kezelési és ügyviteli szabályzatainak története. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1970/1971. 82. p. 106 Szocialista munkaszervezés és munkamódszerek a könyvtárban. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1949-1954. ll-13.p. Sokszorosítás
