Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"Százezernyi kába így élt itt Pesten és Budán"

S halk mormolással kezdte a mesét A vén Duna. Igaz az átok,

Mit már sokan sejtlink, óh, mind igaz: Mióta 8 zúgva kivágott,

Boldog népet itt sohse látott.

A Duna-táj bús villámhárító. Fél-emberek, fél nemzetecskék Számára készült szégyen-kaloda.

Ahol a szárnyakat lenyesték S ahol halottasak az esték.

"Sohse lesz másként, így rendeltetett" Mormolta a vén Duna habja.

S boldogtalan kis országok között Kinyujtózott a vén mihaszna És elrohant tőlem kacagva.

BN 1907. március 31.

Vér és arany. 1907.

ÖV I. Bp. 1975. 86-87. 1.

63

SZENT MARGIT LEGENDÁJA

Vallott nekem a Nyulak-szigete Regék halk éjén. íme, a titok:

Királyi atyja klastromba veté Legendák szüzét, fehér Margitot.

Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.

Ájulva hullt egy durva szó miatt.

S robogtak a királyi udvaron Hajrázó, vad, bozontos férfiak.

Nyugatról várt sokáig valakit.

Nem vad bajszu, lármás mokány nagy úr, Dalos, törékeny, halk fiú legyen, Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr.

80