Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

Jegyzetek

141. "A KOSSUTH - SZOBOR ÉS A SZABADSÁG - SZOBOR DOLGA...": a két szobor felállításának ügyét a főváros képzőművészeti bizottsága 1903. május 26-i ülésén tárgyalta. A gyűjtés már 1894-ben megindult. Az 1903-ban kiirt pályázat határideje 1905. március 31-én járt le, amelyre 12 pályamű érkezett be. A pályamüveket nem fogadták el, hosszú huza-vona után a Kossuth szobrot csak 1927-ben állították fel /Horvay János alkotása/, a Szabadság szobor felállítására pedig nem került sor.

BARTHOLOME, ALBERT: /1848-1928/ francia szobrász és festő. 1907- ben mint meghívott tag vett részt a budapesti szabadságharc emlékére hirdetett szoborpályázat biráló bizottságában.

BOHNICSEK GYULA: az Operaház tenoristája volt.

FARKAS IMRE: /1879 - ?/ költő, színműíró, zeneszerző. Romantikus, érzelmes, sokszor érzelgős versei, színmüvei nagy közöfaségsikert biztosítottak számára, Olcsó népszerűségét főleg az Ady-ellenee körök használták fel.

"DEZSŐ IRTA, A SZÍNÉSZ": Dezső József: /1867-1915/ a Nemzeti Színház tagja, háziszerzője, több kisebb alacsony színvonalú színmüvet irt.

VIDOR PÁL: /1846-1906/ színész, szinigazgató. 1878-ban a budapesti Népszínházhoz szerződött, ahol előbb főrendező, majd igazgató lett.

KRECSÁNYI IGNÁC: /1844-1924/ szinész, szinigazgató, újságíró. 1883-tól a Budai Szinkört bérelte, majd a budai-temesvári társulat vezetője lett. Sikereit sokoldalú műsorával érte el. Nagy része volt abban, hogy az egykor jórészt németajkú Buda színházi közönsége megismerkedhetett a magyar szinikulturával.

"MAKKAI ZSIGA BÁTYÁI E SZEGÉNY ORSZÁGNAK!..,": Makkal Zsigmond /1853- 7/ álparaszt-székely függetlenségi párti képviselő, az

ákosfalvi kerület képviselője.

143. "FRIMM-NÖVENDÉKEK": az értelmileg fogyatékos gyerekek első magyar intézetét Frimm Jakab: /1852-1919/ alapította.

238