Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

Jegyzetek

"...A LUJZÁK...": feltehetően Blaha Lujza: /1850-1926/ a magyar színjátszás egyik legnagyobb egyénisége.

NEW YORK kávéház: Erzsébet körút 9-11. /ma Hunrágia kávéház, Lenin körút 9-11./ a századforduló és az azt követő időszak kiemelkedő irodalmi és miivészkávéháza.

137. STRINDBERG, AUGUST: /1849-1912/ svéd iró. Kezdetben szociális problémákkal foglalkozott, majd művészete egyre inkább miszticizmusba hajlott.

MINKE BÉLA: /1856-1934/ iró, újságíró. 1881-től Budapesten működött .

RAJNA FERENG /1861-1933/ iró,, újságíró. Az Ex-lex c. müve az első magyar színpadi revü.

IFJÚ HEGEDŰS SÁNDOR:/1875 - ?/ iró, eredetileg mérnök, jórészt elbeszéléseket irt. Színmüveiét külföldön is sikerrel játszották. SOMLÓ SÁNDOR: /1859-1916/ színész, színigazgató, rendező, drámairó. 1902-1908 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.

"C’EST TOUT": ez minden.

138. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ: /1852-1919/ a századforduló kiemelkedő festőegyénisége.

IVÁNYI - GRÜNWALD BÉLA: /1867-1940/ festő, a nagybányai müvészte- lep alapitó tagja.

FERENCZY KÁROLY: /1862-1917/ az impresszionizmushoz kapcsolódó magyar festészet fő mestere, a nagybányai stilus kialakítója. KATONA NÁNDOR: /1864-1932/ festő. Főleg tájképeket festett. NIETZSCHE, FRIEDRICH: /1844-1900/ német idealista, irracionalis- ta filozófus. Filozófiája az imperializmus világnézetének kifejeződése. Az "Übermensch” /emberfeletti ember/ ideológiájának a megteremtője volt.

SZEMERE GYÖRGY: /1863-1930/ iró, 1910-től részt vett a Világ ci- mü hetilap szerkesztésében. Müveiben /elbeszélések, regények, drámák/ a földbirtokosok és a szegény falusi nép életét, küzdelmeit festette meg. Később szembefordult a szocialista munkásmozgalommal.

236