Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

Jegyzetek

1906-1910 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként bevezette a nemzetiségek fokozott elnyomására irányuló iskolatörvényt DARÁNYI IGNÁC: /1849-1927/ konzervatív agrárpolitikus, nagybirtokos, földművelésügyi miniszter. Nevéhez fűződik az 1897-i földműn kás sztrájkmozgalom leverése, az 1898-i és az 1907-i un. cseléd- törvények, melyek korlátozták a cselédség szabad költözködés! jogát, és kimondták, hogy a már 12 éves korban alkalmazható béresgyerekek 18 éves korig a gazda házifegyelme alatt állnak. Kimondta, hogy a gazdák testi fenyítést is alkalmazhatnak.

SZILÁGYI DEZSŐ: /1840-1901/ politikus, igazságügyminiszter, egyetemi tanár. Tudományos működése kevés nyomot hagyott. Több polgári jellegű törvényalkotás fűződik a nevéhez, pl. a házassági jogról és az állami anyakönyvezésről.

VAJDA JÁNOS: /1827-1897/ költő, iró, publicista, a XIX. Sz. második felének kiemelkedő magyar lirikusa.

109. "AZ ÁRVA JÓKAI-SIR" : Jókai síremlékét a Kerepesi temetőben 1929- ben állították fel.

UGRÓN GÁBOR: /1847-1911/ politikus, publicista, a Függetlenségi Párt egyik alapitója. Ellenzéki politikát folytatott, hajlott a francia orientáció felé, támadta a monarchia külpolitikáját érintő hármasszövetséget. Élete utolsó esztendeiben Tisza István és a Fejérváry-kormány ellen lépett fel.

STRÓBL ALAJOS: /1856-1926/ a századforduló táján a legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász, aki kivételes jellemző erővel és kompoziciós készséggel készítette emlékműveit.

110. FÜGGETLENSÉGI PÁRT: /1874-1918/ a magyar országgyűlés legnagyobb ellenzéki pártja. 1906. április 4-én Kossuth Ferenc pártelnök és Fejérvéry Géza között létrejött paktum eredményeként születő koalíciós kormányban a párt elvei feladásával részt vettek a függetlenségi képviselők is.

232