Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)
"Budapest… végső földülésemben megtámasztott"
Tél jött, s Budapest jobban fojtogatta az embert, mint valaha. Én már ekkor tál voltam a meglepetésen. Mikor először néztem a vért a zsebkendőmön, jajgattam. Meg lehet ezt szokni. Két hét múlva már vidáman tudtam, hogy jön a Halál. Ottó pontos volt, s pontos voltam én is. Sápadt és különösen hervadt volt ez estéken a fiú. Szemben ült velem, s köhögés fogta el. Odanézek, s látom az ajkán a vért. (Bravó Ottó. Egy kicsit szemtelenség, hogy ennyire utánzói. Mind a ketten banális fickók vagyunk. Ezt a tüdő-rombolást bizony elkerülhettük volna. De te is félsz a revolvertől. Én is félek, Ottó.) Csillogtak az Ottó nagy szemei. Éppen olyanok voltak mint az enyémek. (No, Ottó, hát nappal is leselkedik az emberre a Halál? Hát a te más életed sem tudott téged megmenteni, Ottó? Ez bizony nem nagy vigasztalás azoknak, kik az életet nagyszerűnek tartják. Meghalsz, Ottó, s még össze sem hasonlítottad az éjszakát a nappallal.) így történt, s azóta nem láttam szomszédomat, Ottót. Én itt várom a Halált ez utálatos Mentomban. Hol lehet Ottó? Haragszom erre a fiúra. Ő vigyázhatott volna magára. Értem nem kár. BN. 1906. február 10. ÖN Bp., 1961. 439-442. 1., 1330. 1. 10 ADY ENDRE - BRÜLL ADÉLHOZ /Budapest, 1906. ápr. 29./ olyan nyomorúságosán vagyok, nem is élek,hogy akarva is nehezen megy: írnom azoknak, akiket szeretek. Valahogyan szeretném elkészíteni őket arra, hogy nem is vagyok. Az átkozott politika s a magam gyávasága egyelőre még Budapesten tartanak. Itt sok káosz és undorító lárma. Alig történik valami, amit az ember még tudomásul venni is szívesen volna hajlandó. Amellett sehova se akarok s tudok menni. Se anyámhoz, se Váradra, se Bécsbe, hol most Medve Miklós és Paula élnek és várnak. A könyvemnek még mindig tart a zaja. Ez sem kell. Ezt is utálom. Hallom, hogy itt járt Bródy Sándor. Nem kerestem. Vésziéknél sok hét óta nem voltam. Révész barátomon kívül, aki most pár napig pláne beteg volt, senkivel sem érintkeztem. Ha csak véletlenül nem. Bent a szerkesztőségben halotti a levegő. Még az új férj, Biró is szomorú. Egy kicsit fölforgatta a dolgokat egész Magyarországon Bécs. • • • • VL Bp. 1956. 144-145. 1. 21
