Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

"Budapest - Monte-Carlo"

kar áll. Különb talán a nyugati társadalmakénál is. Ismerjenek meg, és szeressenek meg bennünket vendégeink. Megérdemlik ezt azok, akikkel ok találkozni fognak.

BN 1905. szeptember 3. Lellei.

ÖPM VI. Bp. 1966. 267-268. 1.

129

AZ IDEGENEK

Budapest, szép Budapest, még mindig csodálkozol az idegeneken, kik téged elkerülnek ?

Én már tegnap óta nem csodálkozom. Tegnap láttam egy világvárost, mely elvesztette a fejét. Mert sok volt az idegenje. Ugy-e, hogy volt itt tegnap háromszázezer idegen? Nem volt? Hát akkor az én sejtésem a való. Ez a nagyszerű világváros megtelik - háromszázezer emberrel? Nem. Ezer emberrel.

Ez az ezer ember pedig megemlegeti, hogy Budapestre mert jönni.

Nyilván voltak egy hét óta idegen tudósok, akik Budapesten az utcán háltak. Budapest szállodásaival egy hét óta nem lehet beszélni. Háromszoros árakat kapnak egy szobáért, s a bebátorozott fürdőszobákat aranyakkal fizettetik. Sejtik önök, mint jelent az: háromszoros ár Budapesten? Budapesten, ahol minden idegen varázsos kalifornaiai aranybánya, akiből ezeren akarnak meggazdagodni ?

Beszélik, hogy némely vendéglőkben az étlapárakat is fölemelték, Bizonyosan drágább a virág, a szerelem, az omnibusz, minden, minden egy hét óta. Hiszen csak egyszer van Budapesten idegenjárás. Beszéltünk a két kongresszus néhány külföldijével. Azt mondják, félévi jövedelmükbe került a magyar főváros. És én elhiszem.

És mi panaszkodunk, hogy nem jönnek az idegenek? Hiszen először el sem férnek. Két kongresszus már kiszorít innen minden honi vándorielket. Másodszor azt hisszük, hogy külföldön csupa milliárdosok laknak?

A többiről nem beszélünk. Arról, hogy mit tudunk adni az idegennek. Ez már régi dal. Elvenni el tudjuk venni utolsó márkáját, liráját, frankját, pezetáját, rubeljét és egyebét és - minden illúzióját.

BN 1905. szeptember 10. Pont.

ÖPM VI. Bp. 1966. 273. 1.

162