Ady Endre Budapestje (Budapest, 1977)

Előszó

Munkássága, életműve is részese volt a XX. század eleji főváros szellemi élete megújulásának.

Ady Endre publicisztikai írásaiból, novelláiból, leveleiből és verseiből válogatott összeállításunk célja, hogy a költő mífveiből keltsük életre a korabeli Budapestet és azt a szellemi újjászületést, amelyet a költő müvei és a körülötte folyt viták, harcok érleltek meg.

Ady Endre emlékét a fővárosban szobrok és emléktáblák őrzik. Sirelmé- két /Csorba Géza miïve/ a Kerepesi temetőben 1930-ban állították fel. Szobrait - Csorba Géza alkotásait - a VI. kerületben, a Liszt Ferenc téren 1960- ban, mellszobrát a Margitszigeti Művészsétányon 1952-ben avatták.

Emléktáblákat pedig a következő épületeken helyeztek el; A Hűvösvölgyi Park Penzió falán 1925-ben, a költő utolsó lakásán,a Veres Pálné utca 4-6. sz. házon 1952-ben, a XIX. kerületi, Ady Endre út 73/75. sz. általános iskolában 1961-ben és az egykori Három Holló vendéglő /ma Népköztársaság útja 24. sz./ épületén 1962-ben. Születésének 100. évfordulójára á Veres Pálné u. 4-6. sz. házban lévő lakását eredeti bútoraival és használati tárgyaival emlékmúzeummá alakították át. Ebből az alkalomból helyezték el Varga Imre szobrászművész Ady-dombormffvét a ház falán.

Eltűntek vagy elpusztultak a Centrál, Palermo, Délivasút kávéház falán elhelyezett emléktáblák.

10