Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
Bevezetés
Bevezetés Több mint hat évtizeden át élt és dolgozott Jókai Mór Budapesten. Születésének 150. évfordulója alkalmából budapesti vonatkozású Írásaiból állítottuk össze szöveggyűjteményünket, amely érzékelteti, hogy aligha volt író, aki olyan szorosan kötődött a fővároshoz, mint ő. Jókai Mór 1843 áprilisában látogatott először Pestre, amikor Petőfivel az Életképek szerkesztőjét, Frankenburgot keresték fel. Ettől kezdve többször megfordult Pest-Budán, de véglegesen csak 1846-ban költözött fel, amikor a jogi pálya helyett az Írói hivatást választotta. Pest rohamosan fejlődő város ebben az időben, az ország gazdasági és szellemi életének központja . Hogy a véglegesen megtelepedni szándékozó Jókai milyennek látta Pestet és Budát, annak illusztrálására idézzük az 1845-ben megjelent "Buda-Pest, a magyarok fővárosa vagyis ezen testvérvárosokban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok leírása" cimü könyvecske néhány sorát. "...Pestet főképp nyomja a borzasztó por, mely gyakran ködfátyolként lebeg az egész város fölött és körül. A kövezés által ugyan, mely évenként óriási léptekkel halad elő, e bajon valamennyire már segítve van, de még fönnáll a nagy ujpiac /ma Engels tér/ mint Pest minden por- tömegeinek gyülhelye s ezen élénk tér akkor a Sahara pusztát kis példányban láttatja velünk..." Pest lakossága a hivatalos adatok szerint 1845 végén kb. 75.000 lélek volt. Hogy milyenek voltak a házak, amelyekben Pest lakossága élt, arra nézve ugyancsak a kis útikönyv szolgál adatokkal. "... főképp a József- és Ferencvárosban egész házsorok léteztek nem égetett téglákból össze- ábdálva s szalma- vagy nádtetővel födve. Általában egy városban sem találni olly nagy változékonyságot, olly merően kifejezett emelkedést, a legnyomorubb parasztkunyhóktól föl a legpompásabb palotákig, melyeket, má rványdusságok tekintetéből, csak Olaszhon városai haladnak fölül., a külvárosok némelly részeiben nem ritkán olly szobák léteznek, mellvekben alig állhatni föl egyenest, s mellyek olly szükek, hogy bennök csak bajosan mozoghatni." Majd tovább a lakosság összetételéről szól: "Tulajdonszerü bélyeget kölcsönöznek a városnak a különböző nemzetiségek; mert nem nézve azt, hogy magyarok, németek, tótok, zsidók, rácok , görögök, oláhok, csehek, lengyelek, olaszok. franciák képezik Pest lakosságát, a négy nagyszerű vásárok alkalmával minden vegyületét látni a keleti és nyugati nemzeteknek. Ezen különböző nemzetiségekkel karöltve jár a sokféle vallás és nyelv is." Jókai tanúja volt a város példátlan változásának. Látta és érezte, hogy a reformkor városa milyen gyorsan fejlődik, miként válik mindinkább fő- és magyar várossá, benne miként talál 7
