Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)

"Szólásra következik Jókai Mór"

AZ 1873. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS TÁRGYALÁSÁNÁL

a Nemzeti Színház javadalmazásáról

1873. február 7.

Tisztelt Ház! Én nem fogok azokhoz a részletekhez hozzászólni, még közel sem menni hozzá- jok, mik a jelenleg lefolyt két óra alatt tárgyaltattak, hanem csupán csak elvi oldalához akarok szólani ezen szőnyegen forgó ügynek.

Elvi oldala az, hogy pénzek, melyek az ország közös pénztárából, közjövedelmeiből bizonyos meghatározott célokra fordittattak, felelősség alatt vagy pedig felelősség nélkül adassanak-e ki, vagy nem? Ezen nyilatkozatot nem hoztam volna föl, ha a bizottsági igen tisztelt előadó ur, föl nem említette volna ellentétéül az Örményi képviselő ur által tett indítványnak, miszerint a magyar dráma, illetőleg a Nemzeti Színháznak drámai osztálya igenis kap segélyt, de magánpénztárból és magánadakozásokból. Ezt kénytelen vagyok először is, mint nem helyes adatot helyreigazítani és másodszor mint elvet el nem fogadhatom. Igenis van a Nemzeti Színháznak, de nem magánadakozásokból, hanem a hajdani nemes rendeknek önkény tes szubszidiumából összeadott vagyona, ez a nemzet vagyona, a mi tulajdonunk; ez nem magánadakozásokból gyűlt össze, mit magános emberek tettek és nem is magános emberek tulajdona, hanem a hazának törvényileg is be- cikkelyezett vagyona, és nem olyan, amelyet ki lehet adni, erre, vagy arra, a nélkül, hogy az ország rendes budgetjébe fölvétessék mint födözet és kiadás. Azon 400.000 írtnak legalább jövedelmét és annak hovaforditását óhajtottam volna ezen helyen föltalálni, mert ebben az elvben fekszik főleg az egész lapis offensionis, /Igaz! úgy van! balfelől/ hogy van egy közhivatalnoka az országnak, ki egy összeget, bármi csekély legyen is ez, a nélkül kezel, hogy az arról szóló számadások a legnagyobb nyilvánosság és ellenőrzés mellett köztudomásra legyenek hozva. Ezt én nem találom a budgetben, mint fedezetet. Ha a nemzeti tőkének, a nemzeti vagyonnak kamatai a nemzeti drámára fordittatnak, miért nincsen az a budgetbe fölvéve, annak rendes, megfelelő helyén? mert ha föl volna véve, a háznak joga volna a részleteket is megvizsgálni és tudomást szerezni magának arról, hová fordittatik ezen összeg. A nemzeti jövedelem e gazdálkodása által látom megörökítve azokat a bajokat, amik fölött itt most oly szomorú vita foly. Kérem tehát éppen azért, hogy kiderittessék, mi a pozitív vagyona a Nemzeti Színháznak, s ezenkívül mi azon vagyon, mely magános adakozásokból gyűlt egybe, hogy ennek hovaforditásáröl legyen tudomása az lországnak; s hogy eziránt megnyugvást szerezhessünk, azért pártolom Huszár Imre indítványát. /Helyeslés/.

(J. M.: Politikai beszédek. 1. köt. Bp., Franklin Társ. ny. /Î930J 220-221. 1.)

73