Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
Á Margit-sziget Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból, - az édenkert tiltott fája nélkül. A Duna hosszú utjából Budapest alá érkezve, két hatalmas ágra szakad, melyek a hajóalaku gyönyörű Margit-szigetet ölelik körül. E két ág a szigeten alul nyomban újra egyesül a Margit- hid hatalmas ércivei alatt és az egész fővároson végig húzódó szilárd kőpartok közé lép. Ritka szép ez a zöld lombok árnya alatt rejtőző sziget ott a fejedelmi folyam kellős közepén, közre fogva a budai hegyek s a pesti kőpartok által. Előtte a hatalmas két hidon túl emelkedik a folyó jobb felén a királyi palota s még alább a Szent Gellért hegye, bal felén a főváros legszebb palotasora. Mögötte az újpesti és az ó-budai sziget, mind a kettő hajógyárral és kikötővel. Ezek fogják körül. Mint egy anya az "aranyos" leányát, úgy hordja ölében a főváros a Margit-szigetet. Még az ötvenes években csak a budai partról lehetett a Margit-szigetre átlátogatni. A dunapar- ti 372. számú házon volt egy harang, annak a gongására jött át a szigetről egy révész csónakkal, a ki a látogatókat átvitte és vissza is hozta. A szigeten lehetett kapni tejet és vajat. Manapság már a Margit-sziget a főváros közönségének legkedvesebb mulatóhelye, s egyúttal Uditő fürdőintézet, hová minden félórában hordják a gőzösök a közönséget, mely mulatni, üdülni vagy gyógyulni siet. De mint mulatóhely fölött is ott lebeg a hajdani emlékek kegyeletes és áhitatos szelleme, mely a magyar nemzet előidejében e helyen találta menedékét. A Margit-sziget legrégibb királyainknak vadas kertje, majd kolostortelep volt. Öt kolostor volt egykor e kies szigeten, azok között a legemlékezetesebb a Szent Margit szűzé, melyet IV. Béla király a tatárdulás után Margit nevű leánya számára építtetett. E kolostor lett a temetkező helye is a királyleánynak és testvérének, V. Istvánnak. Az apácák itt mind az ország legfőbb zászlós urainak leányai valának, kettő a nádoré, kettő IV. Béla király unokája. A kolostorhoz nagy javadalmak tartoztak, melyeknek jövedelmét a királyleány istenes célokra, jótékonyul osztá bőkezüleg. Még holta után is csoda tetteiről beszél a legenda: Margit királyleánynák unokaöcscse, László /"Kun László" király/ halálos betegen feküdt kórágyán, s Szent Margitnak arcára borított fátyola kelté életre újra. A királyi udvartartás pompáját is gyakran látta a kies sziget, s színhelye volt annak a véres ! drámának, a melyben IV. Béla király unokáját, Béla macsói herceget megölték, s mely azután folytatását lelte a Magyar- és Csehország között föllobl>ant háborulian. A mohácsi vész után az apácák elmenekültek a kolostorokból s az áhítatnak szánt szent hajlékokból a török vezérek csináltak laktanyákat és lovaik számára istállókat. Száznyolcvan év múlva a török hódoltság után került vissza a Margit-sziget a Budán letelepült apácák birtokába; de már akkor a kolostorok helyén csak romok álltak, félig eltemetve a süppedő talajba. E romok figyelemre méltók úgy régészeti, mint építészeti becsüknél fogva. 53
