Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)
"Budapestet nem pártfogolta sem császár, sem szabadság: ez a nemzeti életerőnek a műve"
udvaron végig sétált a tüskés borz, a mikor a róka kedélyesen pislogott ki az odúja nyílásán, a kövek közt sütkérezett az aranyzöld gyik, az egész boldog ősvadon képét, melyben éjjel a fénybogarak világítottak, - csak a vén poéta álmodja még vissza, a ki azokat mind szemeivel látta. A fillokszera elpusztított minden szőlőt, csak egy-egy villa tuia jdonos engedi még meg magának azt a fényűzést, hogy védekezéssel, amerikai fajokkal dicsekedésből kertet csináljon szőlővenyigékből! de az elpusztult telkeket, kertekkel, ligetekkel ültették be, s ez elég kedvező csere. A főváros közönsége tudatára jutott annak, hogy az egészség az első alaptőke, a mely a többi gazdagságot meghozza, s ennek a hypothecája a Svábhegy. Az erdei levegőben arany van. S a főváros pazar kézzel siet a Svábhegyet paradicsommá átalakítani. A vízvezeték maga másfél millióba került. /Igaz, hogy egyúttal Buda várcst is ellátja./ Az egész hegycsoportot makadámo- zott utak szelik minden irányban keresztül. Éjente lámpások helyettesítik a fény boga rakat, meglehetősen utolérve, sőt meghaladva azoknak a világítási képességét. S legközelebb, mint fentebb említettük, egy nagy területet vásárolt a főváros az államtól, egy őserdőt a Svábhegy folytatásában, mely, ha át lesz adva a nagy közönségnek, ellátva tanyákkal és mulatóhelyekkel: abban Budapest oly népkertet fog birni, a minővel egy világváros sem dicsekedhetik. (Az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és Képekben 9. köt. Bp. M.Kir. Áll. ny. 1893. 122-Í32. 1 Á Városliget Jelenleg a Városliget Budapest népéletének a gyűjtő medencéje az év minden szakában. Nem csoda, ez van a városhoz a legközelebb s maholnap már benne lesz. Itt találkoznak, sőt egymással össze is vegyülnek a high life élvezetei a low life mulatságaival. Egyszer a népliget a színhely, a köznép a szereplő, az elegáns világ a néző; máskor a turf, a corso képezi az arénát, a hol a creme a szereplő s a plel s a néző. A Városliget területét a múlt század végén Batthyány József hercegprímás ,2birta a várostól s kezdte befásitani, utakkal és épületekkel ellátni. Halála után ismét a város vette birtokába. A Városliget mai alakjában a dicső emlékű József nádor elnöklete alatt alakult szépítő bizottságnak az alkotása. A nádor ültette be facsoportokkal a század elején ezt a több mint háromszáz holdnyi területet Pest város határának keleti részén, a Rákoson; egy a Rákos-pataktól elmo- csárosodott sivatagot, a hol a hajdani magyarok ors2Óggyüléselkct tartották. Józser nádor saját alcsuthl birtokáról hozatta föl a most már óriásiakká felnőtt platánfákat:ő alkottat!! a király-utcából kifutó hat soros sétányt vadgesztenyékből; mindkét díszfa ritkaság volt még azon időkben. A nagy városligeti tó, kettős szigetével, szintén az ő alkotása volt; Itt éplllt az első vashld sodronyokból, a mely a szigetnek a Drót-sziget nevét megszerezte; ma Széchenyl-szlgetnek hívják. A másikat Pávák szigetének hitták, míg a kegyelet a Nádor-sziget névvel mog nem tisztelte. Még 48
