Jókai Mór Budapestje (Budapest, 1975)

"Egy új kötött pálya lett elém rajzolva a sorstól: a politika útja"

í:s aitili azon az örökké emlékezetes estén, a melyen Buda és Pest a király által szentesitett 1843-iki uj alkotmány, a szabadság uj korszaka örömére kivilágította házait, már ml kart karra fUzve jártuk be a fényes utcákat Laborfalvy Rózával. Az volt az illumináció! Olyan vitlanysugár- zíist nem talált ki Edison. A sziveinkben volt az!

így lett ez a háromszinti süveg az életem horoskopjává.

(J.M . : Önmagáról. Bp., Franklin Társ. 1904. 113-120. 1.)

1848-1849

/Részlet./

A mint az osztrák fősereg elhagyta Pestet, nem volt nyugtom többé, látnom kellett az én imádott otthonomat, a szép fővárost. Szekeret fogadtam, hazasiettem. A feleségemet azonban még otthagytam Debrecenben, előre sejtve a bekövetkező veszélyeket, a miknek őt nem akartam kiten- ,ni. O az alatt fölléphetett a színpadon a sebesült honvédek javára adott darabokban.

Minő képe volt akkor a szép Pestnek?

13

A várost ketté vágta egy palizád-sor. A Nájgel áj tói a hajóhidig volt leverve cölöp cölöp mellé; egy török hál orubeli palánk, törésekkel: arra való, hogy ha a pesti lakosság fel találna lázadni s ostrom alá venné a kaszárnyát, annak a helyőrsége fedett utón vonulhasson át a budai vària. Fölösleges munka volt; Pest nem lázadt fel, a horvát ezredek háborítatlanul vonulhattak át Pestről Budára.

(J.M.: Önmagáról. Bp. , Franklin Társ. 1904. 150-151. 1.)

23