Nyilas Márta: Arany János Budapestje (Budapest, 1957)
Arany János Budapesten
Mielőtt a 49-i eseményekben a válságos fordulat bekövetkezett volna, már komolyan foglalkozott a tervvel, hogy végleg felköltözik Pestre. Augusztus 12-én ezt írta Petőfinek: Kedvem vona inkább Pesten vagy Pest közelében, mint Szalontán az isten és minden becsületes ember háta megett lakni. Önéletrajzában (1855) pedig ezt olvassuk: 1848 folytán többször is (háromszor) megfordultam Pesten, s fényét meg kezdém kívánni. A gyors egymásutánban következő események érthetővé teszik, miért nem válhatott valóra akkor ez a szándék. A válságos időszakban egy pesti útja alkalmával még elszámolt Vas Gerebennel, mint A Nép Barátja szerkesztőjével. A Pesti Hazai Első Takarékpénztárban helyezte el a kapott összeget. 1849 január 12-én már Debrecenben érdeklődött Petőfinél, nem vehető-e fel a pénz ott: Nevezetesen én közelebb Pesten lévén Gerebennel számot vetettem, s ő adósom maradt 564 pengővel. A 64 pengőt megadta, az 500-at azonban megfizetni nem tudta; volt ugyan a Pestmegye- pártfogása-alatt-álló-hazai-elsö (és utolsó?) takarékpénztárban, melynek igazgatója Fái Fáy András, aligazgatója ellenben Simon&its6, betéve 1000 pfrtja, de mivel felmondva nem volt, ahhoz nem juthattam. Nem volt hát mit tenni, mint némi biztosításom tekintetéből (miután a takarékpénztárnak mégis több hitele volt előttem, mint V. Gerebennek ) az 500 pengőt ottan nevemre Íratni, ami meg is lön és a könyvecske nálam van. Egy hónapi felmondás kellene, úgy kapnám meg a pénzt. Azt szeretném hát már most tudni: volt-e a takarékpénztárnak annyi esze és becsületérzése, hogy Jelasich elől el- kotródjék, vagy ott maradt és már most a libellust7 meg- ehetem akár jőve, akár nyersen? . . . Ezen esetet nekem ird meg, hogy én a könyvecskét neked elküldhessem, mert annak elő-mutatása nélkül csak Windischgrácz hercegnek fizetik ki, te pedig az nem vagy. (Petőfihez 1849. jan. 12.) 1849 tavaszán, a győzelmes tavaszi hadjárat folyamán Arany János is jobb jövőt remélt. Most már komolyan foglalkozott a felköltözéssel. Szalontai állásáról lemondva, hivatalt vállalt Debrecenben a belügyminisztériumban. Buda visszafoglalása után fölment Pestre, hogy előkészítse berendezkedését, családja felPetőfi Sándor rajza (1847.)
