Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)

V. A pest-budai "széphölgyek" története

- Tehát uraim, jól nézzenek körül, mielőtt egy úriasszony féltve őrzött hírnevét a világ szájára adnák. Én engedelmeskedem az önök erőszakos fellépésének. Fütve lesz-e a ház, ahová elrabolnak? Kaphatok-e reggel meleg vizet?

A tisztaságra mindig sokat adtam.

Rombolai ekkor bevallotta, hogy ő csak a gőzhajóig tudja elkísérni a hölgyeket, akiket kiszemelt.- A hajam sarkig ér. Nem tudom egyedül megfésülni. A körmeimet a szobalányom nyírja. Fájdalmas tyúkszem van a talpamon, amelyet Louis és Fricskái szokott operálni. Gyakran szenvedek főfájásban, midőn csak gyenge masszázs tud elaltatni. Az étkezésnél nagyon válogatós vagyok. Kevés fehér húst, több főzeléket s főként párolt gyümölcsöt kell ennem. Az arcomra friss marhahús szeleteket kötözgetek éjszakára. És nem tudok elaludni csak ha a saját órám ketyegését hallgatom. A caprice-vánkosom és a saját ágyneműm nélkül nem tudok eltölteni egy éjszakát sem.

Tótul kell valakinek elmondani a miatyánkot, mert enélkül gonosz álmaim vannak. Délré nyíljon a hálószobám, mert északi szobában köhögök. Frissen fejt bivalytejet szeretek reggelire, és délután nagyon kedvelem a kávéillatot a háznál. Bonbont szoktam szopogatni, és a kalaposném pletykáit gyakran elhallgatom

........... (1918)

/

Jockey Club. Pesti nőrabló. Bp. 1964./

/150-152. 1. /

30.

"MÁRIA SZÉP VOLT, MINT AZ ... IFJÚ BUDAPEST."

Mária szép volt, mint az akkori ifjú Budapest.

Tizenöt-tizenhat esztendősek voltak a paloták az Andrássy úton és ugyanannyi esztendősek a lányok, akik az új női szépséget jelentették Budapesten.

A Nagykörút épülése előtt egyféle női szépség volt Pesten; a polgárnő szépsége, amely korántsem volt magyarosnak mondható. Régi arcképalbumokban, rézmetszeteken láthatjuk azokat a dinnyefejü nőket, akik már tizenöt esztendős korukban öregesnek, bánatosnak, lemondónak látszanak. Sima hajuk5 apácásan hideg vagy a vérmességtől gyakran színét változtató arcuk; papucshoz szokott lábuk és a vasárnapi vállfüzőtől már alig karcsúsodó alakjuk; mind germán ősanyjuktól, a tenyeres-talpas hausfrautól maradt örökségbe. Ezekről a régi pesti nőkről bizton lehetett tudni, hogy generációkon át nem változnak.

Ugyanarra a helyre térdepeltek a belvárosi templomban, ahová anyjuk és nagyanyjuk; ugyanazokkal az ételekkel táplálkoztak, amelyeket már a család legöregebb asszonyai írogattak szálkás, lúdtollas betűkkel recepteskönyvekbe; megőrizték a pólyákat, vánkosokat, amikor a bábaasszony világra segítette az újszülötteket; a férjük éppen olyan komoly, szertartásos férfiú, mint ezt atyjuk 273