Krúdy Gyula Budapestje (Budapest, 1978)

III. "Urakkal és kokottokkal ismerkedtem meg…"

zsiás úr, de az altiszt a mindennapi borotválkozáson kívül egyéb kötelezettséget nem ismert a tisztálkodásból. Sehogy sem lehetett elképzelni az altisztet annak a hófehér szellemalaknak, aki itt a pesti öngyilkosok felett őrködik

...........) (1922)

/

Hét bagoly. Bp.1922./

/140.1./

36.

KOLDUSOK

....A templom előtt álló társaságot különben sem vette figyelembe senki más, mint azok a borzalmas koldusok, akik itt a város környékéről, a város legkülönbözőbb részeiből tolókocsikon, zsámolyokon, háromlábú székeken: a Teréz templom környékén összegyülekeztek. Valóságos kolduskiállítás volt itt, mintha Budapest legszánalomraméltóbb emberei találkoztak volna a szabadon álló templom környékén. Valami titkának kellett lenni, hogy a terézvárosi templom környékén volt a legtöbb koldus, szörnyű gyűjtemény a nagyváros nyomorából. Vilma kisasszony szinte megrettenve nézett körül a rátámadó szörnyű szemek között. "Borzasztó elgondolni, hogy ezek az emberek valaha fiatalok is voltak", mormogta a kisasszony és aprópénzecskéket osztogatott a koldusok között, amely pénzecskéket azok jóformán meg sem köszöntek.- Elkényeztetett koldusok ezek, - magyarázta a középkorú úriember - a terézvárosi koldusok a legszemtelenebbek az egész világon. Szinte követelőznek mert ebben a városfertályban kötelező a jótékonyság. Annyi mindenféle jótékony- sági egylet van itt, mintha az embereknek egyéb dolguk se volna az adományozásnál. Másrészt ezen a környéken laknak a színésznők, táncosnők, a mulatóhelyek dámái, akik babonásak a koldusok átkai vagy áldásai iránt. Ül itt egy borzasztó csúnya öregasszony, fűzve-varrva, mozdulatlanul egy kerekesszékben. Ha ez megátkoz valakit, abból nagy baj szokott lenni. A közeli Operaházban hamisan énekel a primadonna, a boldog szerelemben pedig bizonyosan bánat következik. Kinek volna kedve ilyen vén boszorkánnyal kikezdeni? .... (1930)

/Boldogult úrfikoromban... Bp. 1930./

/49-50. I./

185