Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Ali a város parancsnoka. Pest és Hatvan bevétele után Budának biztosították a nyugalmat. Bocskai találkozója Mehmed vezírrd Rákos mezején. A budai Ali szerepe Bocskai fogadásában. Bocatius szavaival mutatjuk be Buda akkori állapotát. vagy a halál akadályozta meg ebben, vagy pedig valamely más parancsnoksággal „tüntették ki.” Mindenesetre az 1604. esztendő elején Ali állt Buda élén (c.), aki társaival együtt részt vett azon a békekötési tárgyaláson, mely Pest mezején, március havában folyt le, de eredmény nélkül. Lili. § Az 1604. esztendő csendesebb időkkel köszöntött be, ami a budaiakat illeti. Miközben ugyanis Haszán Esztergom ostromára vonult, a mieink félelme miatt bevette Pestet, sőt Hatvant is elfoglalta, ugyanazt a rettegést kihasználva. így minden nagyobb bajtól megszabadultak a budaiak. Azonkívül ugyanis, hogy e keresztény őrségek kettős elesté vei megszűntek a város földjét sújtó igen terhes és heves betörések, a budai Ali a Haszánéval egyesített erőkkel tudott hadat viselni. Kiemelkedő cselekedete volt az, hogy fáradságos ostrom után 1605-ben bevette Esztergomot. Alit (d.) küldték be a város falai közé, s ott nem csupán a megadás feltételeiről tárgyalt a várőrökkel, hanem egész német egységeket is átcsalogatott zászlóikkal, dobjaikkal és vezéreikkel együtt a török hadba. Erre az évre, ősz végére esett Bocskainak az a híres találkozása Mehmed vezírrel, melynek történetét terjedelmesen bemutattuk Pest városának leírásában (e.), s ezért nincs arra szükség, hogy itt megismételjük. Az erdélyi fogadásában fontos része volt a budai Alinak. „A Rákos- pataknál, írja ISTVANFFY, üdvözölte őt Mehmed vezír nevében Ali budai pasa, miután sajkákon átkelt a Dunán. Majd feladatát végrehajtva hajóra szállt és eltávozott. Nem sokkal később beállt az éj.” Hogy milyen volt ez idő tájt Buda állapota, abból a levélből tudja meg most az olvasó, melyet BOCATIUS JÁNOS írt (f.) barátjához Bocskainak az összejöveteléről. Többnek is kedve kerekedett a fejedelem kíséretéből, hogy bemenjenek a várba. Köztük volt Bocatius is, a kassaiak főbírája és követe, akit Bocskai szerfölött kedvelt. Ilyen módon kezdi a beszámolót: „Azoknak a beszámolója nyomán, akik Budán voltak, igencsak kedvem kerekedik, hogy visszatérjek (g.) és meglátogassam Budát. Közlöm a dolgot és föltett szándékomat másokkal, akik hasonlóan gondolkodnak. Engedélyt kérve a fejedelemtől, HOFFMANN GYÖRGGYEL, a fejedelem tanácsosával és másokkal együtt »elvetem a kockát«, és újabb veszedelmekbe vágok bele. Megtudtam ugyanis, hogy a fejedelem aznap nem halad tovább két mérföldnél. Mikor alapos megfontolás után tehát arra jutok, hogy egy nap alatt visszatérhetek és a tábort is ugyanaz nap utolérhetem, Buda felé tartok. Társaimmal együtt kocsi visz minket. Megállunk a dunai révnél. Ott van egy hajó, fölvesz minket, s átvisz a túlpartra. c. ) A kudarcba fulladt béketárgyalás történetét olvashatod ISTVANFFYNÁL, XXXIII. könyv, 803.1. skk. d. ) Uő., XXXIV. könyv, 834. 1., 45. e. ) Föntebb, II. fejezete, a VlII-tól a XIV. §-ig. Vö. ISTVÁNFFY, i.h. 836. 1., 30. f. ) Teljes egészében közölni fogjuk a magyar történelemhez írt ADPARATUSunkban. g. ) BOCSKAI kíséretével együtt ugyanis már útnak indult Rákos mezejéről Vác felé. 34
