Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST - PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. ezek az ellenség megfigyelésére fölhágnak a dombra, Heisslertöl újabb jelentés jön, hogy igyekezzenek, mert az elülső állásoknál már össze is csaptak, s félő, hogy a 8000janicsár és szpáhi a fehérvári út felől rátámad az erődítésekre. Pálffy tehát abbahagyja a megfigyelést, s megparancsolja, hogy a horvátok és a magyarok csatározással tartóztassák föl az ellenséget, s ezalatt hívja Schultz és Serait ezredét. Közben Caprara figyelmezteti Pálffyt, hogy minél hamarabb vágtassanak oda, mivel a balszámyon már lángol a harc, s a vártnál nagyobb létszámú ellenség ereszkedett a völgybe. Ez a fordulat igen nagy veszélyt jelentett, mivel a horvátok, akiknek elsősorban kellett volna feltartóztatni a törököket, otthagyták a helyüket, futásnak eredtek, s magát Lodront, (al)-ezredesüket a szégyenletesfutás közben majdnem összetaposták a lovasok, mikor rendre akarta őket utasítani, Schultz, Serait és Mercy ezredéivel együtt Dünnewald és Mercy vetette magát szembe a rájuk törő ellenséges csapattal, de csak azt érték el, hogy lassabban támadott az ellenség - a csatával azonban nem hagyott föl. Ekkor Pálffy és Taaffe a segítségül vitt lovasszázadokkal, arcvonalba fejlődve, összecsapott a törökökkel, s az első támadás lendületét elvesztve megtorpant az ellenség, majd nyílt futásnak eredt. A szétszóródott törököt a magyarok üldözték a legkitartóbban, s nagy pusztítást vittek végbe közöttük, hiszen, mint mondottuk, a horvátok megfutamodtak, s így a magyaroknak kellett tovább föltartani az ellenséges rohamot, noha igen sokan elestek közülük. Az üldözés során 3000 janicsárt megöltek, 50 zászlót s 8 rövidebb ágyút zsákmányoltak. A megöltek erszényeiből kb. 15 000 aranyat szedtek ki, azt a pénzt, amit a vezír a katonáknak adott bíztatásul, hogy bátran harcoljanak. Ennek az igen jókor jött diadalnak a hírét Commercy jelentette a Fővezérnek, s a hadsereg többi részét olyan harci láz fogta el, hogy attól lehetett tartani, a parancs ellenére is az ellenségre rontanak. A Fővezér azonban jó előrelátással lecsillapította ezt a nem idején való lelkesedést. A Bajor azonban nem tudta megállni, hogy ne fúvasson riadót az övéinek, s ne üldözze a Duna mellett futó törököket, bár ez a fáradságot nem egészen érdemelte meg. A vezír nem akarta, hogy azt gondolják: a másik szárny pusztulása lelkében megtörte, ezért a balszámyon több helyen próbálkozott az áttöréssel; egy darabig fárasztotta a mieinket, míg Diinnewald, akinek a Fővezér parancsba adta, hogy ereszkedjék le a völgybe, mintegy 1500 német lovasból álló csapatával belecsapott az ellenség oldalába, s még csak el se sütötték a puskákat, máris megfutamították az egész török hadoszlopot, s úgy belemélyedtek a menekülők hátába, hogy már szinte körbevette őket az ellenség. Alig vagy egyáltalán nem tudták volna az ellenség közepéből kiverekedni magukat, ha Mercy a második arcvonallal nem siet a segítségükre. S mikor a vezír látja, hogy az egész hadsereg ellen indult, visszavonulót fúvatott az övéinek, s gyorsított menetben, mely már szinte futásnak hatott, Buda alatt 3 mérföldre, Ercsinél vert tábort. E támadás során 5000 emberét veszítette el. Hogyan fogadták az ellenséget? Megfutamodnak. A magyarok lelkesedése az üldözésben. Az elesettek száma és a zsákmány. A Fővezér lecsillapítja a hadsereg többi részének harcvágyát. A Bajor haszontalan előnyomulása. Dünnewald virtusa és veszélyes helyzete. A megvert vezír visszavonulót flávát. 169
