Bél Mátyás: Buda város leírása 3. Buda visszavívása (Budapest, 1993)
PEST - PILIS - SOLT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. Sárvíznél a császáriakhoz. Hogy versengjenek a munkában, rögtönfedezéke- ket és sáncot kezdenek építeni, az elhagyott házakat állásokkal erősítik meg, s rövidesen beérik a császáriakat a munkában. Majd a következő napon a kertek közt bujkáló janicsárok igen heves kitöréssel »üdvözlik« őket, s bizony nem éppen pusztítás nélkül. Az időben odaküldött erősítés az ellenséget egészen a fedett útig visszaszorította. Továbbá, hogy az ellenség oldalról ne zaklathassa az állásokat, vagy nehogy meg lehessen őket támadni, csatakígyókkal erősítették meg azt az igen szilárd munkával, körbevágott fatörzsekből emelt csillagsáncot. Baloldalt, a mecsettel szemben egy nyolc ágyúnak megfelelő másik ütegállást húztak föl a maguknak kiásott nagy fedezék mellett. Ebben a munkában Kari Derfflinger, a brandenburgiak híres vezérének fia ágyúgolyótól találva elesett." Ilyen helyzetben volt a brandenburgiak támadási sávja, melyet az előző hárommal párhuzamosan húzott negyedik sánccal a császáriak futóárkai révén összeköttetésbe hoztak, hogy ha a helyzet az követelte volna, a császáriak segíthessék. Ennek ásása során az aknászok fölfedeztek egy földalatti járatot, és észrevették, hogy az az ostromlókra igen veszedelmes rondella alá vezet. (Ez a véletlen fölfedezés arra ösztönözte a munkásokat, hogy lerombolják a töltést. S ez az ostromlási mód végül is az egész ostrommal összhangban állott, s nem ritkán hathatós is volt.) Mikor ennek meghosszabbítására egy igen merész aknász, akit többen is követtek, a kurtina alatt egy patkóalakú fedezéket kezdett ásni, akkora nyíl-, golyó- és kőzáport zúdított az ellenség a munkásokra, hogy a mieink bizonyosan visszavonulnak e munkától, ha innen a vezérek hangjától, onnan az előttük haladók példájától föllelkesülve végülis meg nem vetik a lábukat azon a helyen. Ez a vállalkozás negyven közkatonát vitt el. A sebesültek közt volt de Rosne és Bischofshausen is; sőt még Thüngen is valamelyes sebesülést szenvedett el. Katonai műveletek és eredmények. Az aknászok működése pusztítást visz végbe az állásban lévő katonaság közt. LXXXin. § Közeledtek a falakhoz, pedig az ostromlottak kettőzött erővel lőtték őket. Igen kedvezőtlen volt, hogy minél közelebb nyomultak a miéink munkásai a vár falhoz, az őrség s a többiek annál hevesebben védekeztek, ami szükségképpen együtt járt a miéink nagy veszteségeivel. A bajt növelték a rondellánál tátongó ellenaknák, melyek igen sok aknászt s kiváló katonát elpusztítottak, úgyhogy a vezéreknek minden erejükkel azon kellett lenniük, hogy annyi veszély láttán katonáink le ne törjenek, vagy hogy a miéink szerencsétlen ijedezése miatt pusztulást pusztulásra ne halmozzanak a védők. Ez történt a császáriak támadási sávjában, mikor baloldalt egy válogatott janicsárokból álló igen erős csapat csatakiáltással ráront a brandenburgiakra, s hol a munkásokat, hol a katonákat vágja. Az ostromárkokban széltében-hosszában garázdálkodó ellenséggel szembeszáll, néhány lovasszakaszt híva segítségül, Würtz brandenburgi főtiszt, s egy ideig Lázas ostromlás. Az ellenaknák okozta károk. Az ellenség kitörése a brandenburgiakra; 121
