Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
Haszán. Vereséget szenved Fehérvárnál. I. RÉSZ. BÜDA VAROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Újra meg újra lesújtva kínozza, gyötörje halálra, így űzzön csúfot, minden tagját lenyiszálva. Ám ha keressük okát, hogy e bajt igazán mi okozta, és hol a tűzvész góca: a becsvágyó, hatalomra sóvárgó pap idézte miránk a mi elleneinket, (Krisztus, Urunk!), aki kénye szerint tartotta a kormányt. Mindezt végezvén Szolimán, aki csak minapában jött győzvén, ragyogó, nagy ajándékokkal a várba küldet az udvarhoz, főként a király-csecsemőhöz, s kéri: a kisgyermek hozzá, sátrába vitessék. Kelletlen teszi bár, de elengedi anyja az udvar népével. Nyájas, kedves hozzájuk a zsarnok, ám míg ők odalent mit sem sejtvén lakomáznak, fegyveres embereit csellel bebocsátja Budára, kik tüstént behatolva lefegyverzik Buda népét. Felkaptat maga is követelve magának a várat, udvara népével kihivatja az árva királynét. S már kivonulnak üres kézzel, s önbűnük okozta országvesztésért ennyit nyervén jutalomnak... Fegyverrel bosszút kell állni e rút vereségért, — egy hónap se telik, s újabb hadakat toboroznak, állítják vezetőül az őrgrófot, s vele együtt indul a szász Móric, csataedzett férfi, a harcba. Ámde hiába övék Vác városa, Pest, — beköszöntött hóviharokkal a tél, terjedtek a kósza beszédek:-jön sietősen az ellenség. Nem várva csatára indulnak haza már, hiszen üldözi őket a balsors. Ennyit kellett PORSIUS verséből idéznünk. Most térjünk vissza tárgyunkra! XLIII. § Ferhád, emez annyira undok és kapzsi ember helyére Haszán került, Meh- mednek, a pasák hajdani fejének fia. Abban az időben, mikor Murad békekötéssel zárta le a perzsákkal vívott hosszadalmas háborút, Szinán ösztönzésére újabb háborút indított Magyarországon. Ez volt az a Haszán, aki a szorongattatok helyzetben lévő fehérváriaknak fölmentő sereggel sietett a segítségére, de olyan szerencsétlenül járt, hogy csapatait és málháját elvesztve ő maga is alig kerülte el a halált. ,,Haszán, írja a mi írónk (h.), az ellenség vezére menekülés közben Tapolcsányi János néma lovaskatonájába botlott, akivel hosszú párbajt vívott. Végül, mikor már sebet kapott és a harc közben eltörött a kardja, s nem maradt más a kezében, mint egy hüvely és egy drágakövekkel díszített, tömör arany markolat, biztonságba menekült.” Nagy volt a kapkodás Budán. A háborút indítványozó Szinán azonban értesülvén a fehérvári vereségről, szabályos hadsereggel egészen Eszékig h.) XXVII.könyv, 616.1,36, ahol elolvashatod hadjáratának és a csatának a történetét. 188
