Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
PEST-PIL1S--S0LT VÁRMEGYE. SPECIÁLIS RÉSZ. III. TAGOZAT. készítette elő a sérelem megtorlását.” Még le sem járt a fegyverszünet, ebben a hadjáratban három várat vett be: Kékkőt, Divényt és Somoskőt, melyeket hiába követelt aztán vissza Musztafától ISTVÁNFFY MIKLÖS, akit a császár Budára küldött. A várost felvirágoztató munkái között (a.) voltak a fürdő- és malomépítkezések. A felső melegfürdőket, melyeket hajdanában Szentháromság-fürdőnek hívtak, faragott kövekből fényűzően helyreállíttatta és ólomba foglalt üvegtáblákkal fedette be a mennyezetet. Kb. harminc malmot is épített a melegfürdők mellé, részben lőpormalmokat, részben pedig a gabona őrlésére, melyet ha arra volt szükség, földalatti járaton (melyet 1719-ben fedeztek föl (b.) s mi is megtekintettük) vittek a városba. Musztafát Regef [Frenk Juszuf] követte, őt meg Ferhád, aki hírhedett a mieink közt végbevitt mészárlásokról. — Hogy ez milyen volt, részletesen beszámol róla ISTVÁNFFY (c.). Ám tetézve visszaadták neki a kölcsönt a magyarok, mikor Szikszónál (d.) vereséget szenvedett. Ferhádot magát a saját emberei ölték meg Budán, akik fellázadtak ellene (e.). A gyilkosság okait a következőképpen fejti ki a történetíró: ,A gyumalák és janicsárok és bessiák s a többi zsoldból élők, mikor nem kapták meg a megszabott időben a zsoldot, s a katonák nagy sérelmére igen fölemelte az arany- és ezüstpénz és minden más dolog árát, és kétszeres áron tukmálta rájuk az olcsó thessza- lonikai posztót, a rizst és annak az egyiptomi cserjének a porát, melyet arra használnak, hogy sáfrány színűre fessék a lovak szügyboglárját, és más hasonló apró-cseprő dolgokat s megegyezésük ellenére nem orvosolta a méltánytalanságokat, fegyvert ragadtak, és sok sebet ejtve rajta a házának csarnokában megölték. Murat nem is bosszulta meg a halálát, senkit nem büntetett meg miatta. S ez volt Ferhád vége! XLII. § A dolog és a hely arra int, hogy megemlítsük azt a követjárást, amit 1579. októberében RUDOLF menesztett Konstantinápolyba. HENRICUS PORSI- US ugyanis (f), aki résztvett az utazásban, megverselte a követséget, s Buda sorsát is rövid és csinos versbe foglalta. Mindenekelőtt ismeijük meg, ki volt a követ és annak társai avagy kollégái (g.). így ír róluk: a. ) Megemlíti őket ISTVÁNFFY, XXXl.könyv, 733.1., 13. b. ) Egy polgárház alapozásánál ugyanis lefaragtak a hegy lábából, és előbukkant az igen gondosan beboltozott üreg. c. ) XXVI. könyv, 567.1., 32. d. ) Uo. 582.1.skk. e. ) Uo. 588.1. vége. f. ) Ő a császár titkára volt az udvari kamarában. Három könyvben írta meg bizánci utazásának történetét, melyet 1583-ban Frankfurtban Vechelius jelentetett meg. A ránk vonatkozók olvashatók: I. könyv, 4.1.skk. g. ) A lapszélen a következőket említi meg: PAUL von EITZING WOLFGANG szabad báró, WILHELM von ROGGENDORFF szabad báró, és JOHANN SIGISMUND von GREISEN. Fürdőket és malmokat épít. Regef és Ferhád. Megölik az övéi. A Rudolf által Konstantinápolyba küldött követség. 183
