Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK.- miután Ahmeddel egyesítette a csapatait —, nem kisebb sikerrel vitt végbe Ali. A várőrség ugyanis férfiatlan félelmében szétszéledt, s majd miután a törökök elfogták a várkapitányt, Nyári Pált, a FERDINAND által nemrég épült erődítmény török uralom alá került. S bizonnyal sokkal több pusztítást vitt volna végbe Ali, akit megvadított ez a sok siker, ha a saját bőrén Egernél meg nem tapasztalja, hogy a szerencse, amiről azt gondolta, hogy a markában tartja, csúfosan cserben hagyhatja. Itt bizony nem társult annyira ehhez az elbizakodott emberhez a jó szerencse, hanem a vár ostroma során teljesen ellene fordult a sors, mert katonai zászlaját elvesztve, sok emberét a csatamezőn hagyva fel kellett oldania az ostromot, s így tért vissza Budára (i.). XXXVI. § Busbeck követségének budai története. Hogyan fogadták Budán. Baja, melyben a várkapitány betegsége és a néki adott gyógyszer miatt keveredett. Meg kell említenünk mármost azt a követjárást, melyben Verancsiccsal, a későbbi esztergomi érsekkel és Zay Ferenccel együtt vett részt BUSBECK, — hogy ez az eset feledésbe ne merüljön. Beszámolója ugyanis leírja az 1552. utáni évek állapotát, másrészt felvilágosítást kapunk belőle: hogy s mint mentek a barbárok és a város dolgai. BUSBECKNÊL senki nem fejtette ki pontosabban és jobb latinsággal ezt az egész dolgot, s ezért helyesnek véljük, hogy szavait idézzük. így emlékezik meg a városba érkezéséről (L): „.Mikor BUDÁHOZ értem, néhány csausznak nevezett törökkel találtam magamat szemben. Ők töltik be a poroszlói vagy hivatalszolgai tisztet, s többnyire ők adják hírül a török császár vagy a pasák parancsait. E népnél ez a tisztség igen nagy becsben áll. A csauszok egy magyar polgár ember házába szállásolnak be, a- hol jobb dolga volt poggyászomnak, a kocsiknak és lovaimnak, mint énnekem. A törököknek ugyanis elsősorban arra van gondjuk, hogy a lovak,a kocsi és a málha biztonságban legyenek, s azt gondolják, az embereknek elég, ha nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Elküldet hozzám valakit a PASA, hogy meglátogasson és üdvözöljön; Tojgunnak hívják, törökül annyit tesz, mint ,,gólya”. Rajta keresztül akarta kimenteni magát, ha még elég sok napig nem tudna fogadni, mivel súlyos betegségbe esett; mihelyt fölépül, gondoskodik rólam. így történt, hogy Pálmai késlekedése nem okozott kellemetlenséget, s nem tekintették súlyosabb vétségnek. S ő nagyon igyekezett is, nehogy későn jöjjön, s ezért nem sokkal később meg is jelent. A pasa betegsége sokáig Budán tartóztatott engem, a híresztelések szerint akkor esett lelki betegségbe, mikor meghallotta a hírt, hogy elloptak tőle egy jelentős pénzösszeget, amit nem tudom hol rejtett el.” Ilyen érzelmekkel viseltettek akkoriban a törökök a keresztények ellen, úgyhogy ha csak alkalom adódott, akadályozták dolgaikban őket, mégpedig a legfontosabbakban. Amit ezután Busbeck említ, igen veszélyes volt, de mert jól sikerült, nagy haszon származott belőle. ,.Eközben pedig, úja, mivel megtudta, hogy velem van egy Guli- elmus Ouacquelbenus nevű, filozófiában igen járatos, nagytudományú orvos, i.) Uo. 348.1., 21. k. ) Ennek történetét leírtuk az I. kötet 487.skk. lapjain. l. ) A török követségről szóló 1. levél 15. lapján. 168
