Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Izabella követei ígéretekkel és ajándékokkal megrakodva térnek haza Konstantinápolyból. Laskának, Ferdinánd követének sorsa a Portánál. A török haiikészüle- tet a téli hideg megakadályozza. Ferdinánd intézkedései; a fővezérséget Roggendorffra bízza. Elhatározzák Buda ostromát. A város erődítéseinek állapota. XXV. § Mialatt Budánál ezek történnek, az özvegy IZABELLA föntebb megemlített követei, ti. Eszéky János pécsi püspök s Werbőczy István, legjobb belátásuk szerint végezték dolgukat Szolimánnál, s ezt kapták válaszban: a királynét s fiát védencüknek tekintik, s a tél okozta nehézségekkel nem törődve a segítségére sietnek FERDINAND ellen. Hatalmas ígéreteik mellé fejedelmi ajándékokat is adtak a törökök: királyi öltözetet, arannyal átszőtt bíborköpenyt, egy kerek pajzsot, melynek köldökét nagy gonddal volt dolgozták ki, egy arany, drágakövekkel kirakott buzogányt és a hüvelyében egy török kardot. Mindezzel megerősítették János Zsigmond számára, hogy javadalmasként megkapta az ország feletti hatalmát. A követek, vidáman, hogy oly sikeresen intézték az ügyeket Konstantinápolyban, tüstént visszatérnek a királynéhoz. Mikor már ú- ton vannak, majdnem összetalálkoznak Laskival, FERDINÁND követével, akire nagyon más bánásmód várt: úgy tekintették ugyanis, hogy elpártolt János pártjától, amelyet azelőtt nagy hévvel támagott, és ezzel nemcsak hogy méltatlannak látták Szolimán kegyeire, hanem tömlöcbe is vetették, abba, amelyet Héttoronynak neveznek. Az ok: FERDINÁND ugyanazon időben békét ajánlott a zsarnoknak és háborúval is zaklatta a királynét s a kis árvát. Ezalatt Us- ref, Mehmed és Murad basáknak parancsba adták, hogy szedjék össze a hadsereget, állítsanak fel folyami hajóhadat, s fittyet hányva a már beköszöntött télnek, tartsanak Buda felé. Ök azonban a szigorú téli hideg miatt nagy emberveszteségekkel sem tudtak Tolnánál továbbjutni. Téli táborba osztották tehát szét őket, s a királyné javaslatára, tervszerűen, a következő tavaszra halasztották a hadjáratot. S ez a teljességgel állhatatlan népség tartotta iá a szavát! Elég hamar megjelentek, elfoglalták Vácot, Pesttel azonban hiába próbálkoztak. Mindez csak előjátéka volt a háborúnak. Ezek hallatára, s hogy Konstantiná- polyba küldött követét börtönbe vetették, maga FERDINÁND is fölkészül a háborúra. Úgy gondolja, hogy Buda ostromával kell kezdődjék a háború, s a fővezérséget Wilhelm Roggendorffra bízza, aki tíz évvel azelőtt hiába próbálta bevenni ezt a kőszáht. Nagy létszámú és erőteljes hadsereget állítanak föl, s a bécsi készletekből adnak ágyúkat, hajókat, melyeken a három hónapra elegendő gabonát szállították lefelé a folyón. A FERDINÁND ügyét védelmező magyarok is kivették részüket a vállalkozásból. Katonai szokás szerint meghirdetik az indulást, és Esztergomot jelölik ki a csapatok gyülekezési helyének. Itt egyesül a szárazföldi és a folyami had, s kiadják a parancsot, hogy Budát meg kell ostromolni. A had vonulását semmi nem akadályozta. Mihelyt Budához értek, Roggendorff sokkal jobban megerősített várat talált, mint tíz évvel azelőtt. Az Országh-bárók palotája felől, melynek vidékéről az előbbi ostromlás során ledöntötte a falakat, most egy hatalmas, kőből épített erődítés volt látható. Sőt a Szombati-kapunál is, mely a zsidók utcájához közel, Óbuda felé vezet, egy jókora nagyságú bástyát húztak. Ezenkívül gondoskodtak a vízellátásról is egy kelet felé épített tégla bástyával, 128
