Bél Mátyás: Buda város leírása 2. A török Buda (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE, II. IDŐSZAK. Magyarország bajai és ezek eredete. Ferdinánd mesterkedései János ellen. Roggendorff Buda ellen vonul. Elfoglalja Esztergomot. Miklósnak (m.), ennek az előkelő férfiúnak fiát a jelenlévők nagy egyetértésével kinevezte nádornak, aki ebben a hivatalában a lehető legnagyobb elismerést kiérdemelve forgolódott övéi között. A Szapolyai-pártiak közül kimagaslott mind hűségével, mind pedig erőfeszítéseivel. Ily módon történt, hogy a már akkor is elveszett Magyarországra a legsötétebb balsors sújtott. Sokan u- gyanis saját érdekeik hajszolásától vezéreltetve, a haza és az állam érdekeit a háttérbe helyezve hol erre, hol arra a pártra álltak, és olyan gaztetteket követtek el, melyeket még említeni is méltatlan dolog. Az igen-igen kegyetlen meg- hasonlások, pártütések, rablások, sőt szentségtörések, gyilkosságok s azok megtorlása, a mindkét oldalon engedékeny kormányzás a minap még virágzó és kiterjedt országot teljesen megbénítottak. Ferdinánd távolról, János az események kellős közepén szemlélte a pusztulást — a hazának csak annál nagyobb kárára, mivel sem az egyik, sem a másik pártban se vége, se hossza nem volt az ellenségen vett bosszúknak. Ezt bizonyította JÁNOS Szigetnél, melyet Török Bálint védett, FERDINÁND pedig Esztergom, Visegrád, Vác és Buda ostromában. Ilyen súlyos dolog, ha minden eszközzel, akár jogosan, akár jogtalanul megpróbálják megkaparintani az uralmat. Jól mondja SENECA (n.): i s meg sose lelhet nagy földrengés alacsony tetejű polgári lakot KÖRBEDUHÖNGIA TRÓNT. Száll ingadozó szárnyon az illő perc, nincs, akihez Fortuna híven fordul futtán. /Ruttner Tamás ford./ XVII. § így nézett ki a helyzet, mikor FERDINÁND még az 1530-as esztendőben megindult, hogy Budáról és egész Magyarországról elkergesse JÁNOST, aki török segítséggel kaparintotta meg az országot. Bölcs tervezéssel és jó fegyverekkel kezdett a dologba, és roppant nagy hadat gyűjtött össze fivérétől, Károly császártól s Németország fejedelmeitől, úgyszintén Csehországból s Magyarországból. A háború vezetését Roggendorffra bízta. De hogy milyen sikerrel? Buda sorsa megmutatja nékünk; s erről most meg is emlékezünk. Roggendorff a Verona illetve a Brescia melletti olaszországi háborúkban valamint Bécs ostromának elhárításában nemrég hírnévre tett szert. Most a had összesereglése után a dunai hajóhaddal leszállíttatta a szükséges hadiszereket és az élelemellátmányt, ő maga pedig a szárazon előnyomulva Esztergomhoz ért. Itt elébe sietett Várday Pál érsek, akit Bécs ostroma után Szolimán megbékített Jánossal. így aztán nem is volt szükség mesterkedésekre, hogy FERDINÁND pártjára állítsák a főpapot, hisz az magától is hajlandó volt erre. m. j Szóltunk már sorsáról Pozsony vármegye történetében, a speciális rész I. tagjának II. szakaszában, az I. szám alatt, a VII § -ban (II. kötet 148.1.skk.), melyet ismét lapozz fel! 100 n. ) HIPPOLYTUS, V, 1133.
