Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Itt köt békét Ulászló Erzsébettel. A lengyel eleste Várnánál. őrállásokat helyez el, gondosan érezteti, mivelhogy az ellenség visszavetésére sem elég lelkesedés, sem csapatok nem álltak rendelkezésre. Épp elég volt akkor az, hogy a várost, amely mindig hajlott a lázadásra, engedelmességben tartsa. Mikor az országban megszilárdult a rend, ULÁSZLÓ mindig Budán tartózkodott, hacsak háború nem szólította el innen. 1441-ben eközben a várost rettenetes dögvész sújtotta, mely minden korosztályból s mindkét nemből szedte áldozatait, (p.) A város rossz hírét végül az 1443-ban Budán Ulászló és Erzsébet között kötött béke valamelyest lemosta. S ez a dolog már csak azért is említésre méltónak tűnik, mivel a királyné nem habozott, hogy Budára menjen, és az egyezségről a királlyal saját maga tárgyaljon. A béke egyenlő feltételek mellett létre is jött, de ennek gyümölcsét az özvegy nem tudta élvezni, mivel Győrbe, a birtokaihoz tartozó városba visszatérve három nap múlva szörnyűséges módon elpusztult. Elteijedt a vélemény, hogy méreg végzett vele. Viharos hangulatú országgyűléseket tartottak azután Budán (q.) és másutt is ULÁSZLÓ kormányzása alatt, de annál egyik sem volt szomorúbb, amelyen a király (és az előkelők is!) hagyták, hogy arra rávegyék, hogy a Szegeden minapában Amuráttal kötött békét megszegjék. A hadjárat ugyanis úgy sikerült, hogy máig van mit gyászolnia miatta Magyarországnak. Nem is látta soha újra Budát ULÁSZLÓ, akit Várnánál az ellenség elkeseredett csatában elpusztított. A csatát elmeséli az emlékvers (vagy inkább a király sírfelirata): Római vér Cannaet, Várnát öntözte magyar vér: El ne feledje, ki él: vétek az esküszegés. Hogyha a szerződést meg nem szegi főpapi szóra, Mostan a pannon táj nem visel átkos igá t.[ 7 XII. § Buda Hunyadi János kormányzó székhelye lesz. A rendek jeles oklevele az utókor számára arról, hogy az ö hatalma alá adják Budát. Több szerencsével menekült meg Hunyadi JÁNOS ebből a csatából, s később Budát az egész Magyarországgal együtt ő mentette meg, úgyhogy joggal kiérdemelte azt, hogy mind Buda, mind pedig Magyarország helyreállítójának nevezzék. Méltó, hogy ideiktassuk azt az oklevelet, (r.) amellyel a rendek tanácsi végzés folytán Budát Hédervári Imre parancsnoksága alól kivéve JÁNOSNAK adták át. S ezt most meg is tesszük, részint hogy nyilvánvaló legyen a rendek gondoskodása, amellyel Budát meg-akarták őrizni, részint, hogy átörökítsük azok nevét az utó/ korra, akiknek gondoskodása folytán ez létrejött az országgyűlésen. így hangzik az oklevél: „MI, Hunyadi JÁNOS, Magyarország kormányzója, Denes, esztergomi bíboros érsek, és János, a bácsi és kalocsai egyházak érseke, András pécsi, Péter váci püspök, László egri, Miklós nyitrai és Herceg Ráfael boszniai választott püspökök, Bodó Miklós a székesfejérvári egyház prépostja, p. ) Ugyanazon decasban, VII.könyv,469.1,l 1. q. ) U.o. 47.sor. r. ) A HÉDERVÁRY nemzetség irattárából vettük, mely örökösödés jogán ma a VECSEY grófok birtokában van. I71 [Ford. Déri Balázs] 98 Dögvész tizedeli meg a várost.
