Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VAROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. eredménye. III. András király jóindulata a budaiak iránt. Vajon itt temették-e el? A budaiak dolgai Vencesz- láv alatt. hogy a világi bírák fogadják el a már megítélt ügyben az egyházi bíró által beterjesztett óvást, ha az ügy az egyházi bíróságra tartozik; ugyanígy az egyházi bíró fogadja el a már megítélt ügyben a világi bíró által beterjesztett óvást, ha az ügy a világi bíróságra tartozik. A L VII.: hogy a világi és az egyházi bírák kölcsönösen arra törekedjenek, hogy fegyelmezzék meg s kötelezzék szolgálatukra azokat, akik nem engedelmeskednek a saját joghatóságuknak. A LVIII. a laikus hatalmasságokat sújtja, akik az egyházi ügyekben megakadályozzák a fellebbezést a magasabb fórumokhoz, különösen a Szentszékhez. Magát a magyar királyt és a királynét is eltiltja attól, hogy az egyházba belépjenek, ha azzal a fellebbezéseket megakadályoznák; a hercegeket s főurakat s más alacsonyabb rangú bírákat pedig kiközösítéssel sújtja. A LIX. és a LX. kinyilvánítja az egyháznak és egyházi embereknek az adók, vámok és effélék alól való mentességet. A hatvanegyedik és öt arrakövet- kező a szerzetesi fegyelmet határozza meg. Az LXVII. megparancsolja, hogy mindenki tartsa meg az egyháznagyok által hozott kiközösítéseket és egyházi tilalmakat. Az LVIII. kiközösítéssel sújtja a szőlők és földek földúlóit. Az LXIX. azokat fegyelmezi meg, akik az egyházi jogokat és javakat támadják meg.” Ezeket szentesítették akkor Budán. De hogy a FERMÓI nem sokra ment ezen a zsinaton a király parázna hajlamának megfékezésében, az abból nyilvánvaló, hogy a király, aki feldühödött az egyházi büntetés és talán III. MIKLÓS pápa levele miatt is (l), bilincsbe verette a józan életre figyelmeztető követet. Ezt írja röviden TIMON (m.): ,,Ezen csak még jobban feldühödött László, és a követet bilincsbe verette, de nem sokkal később az előkelők őt magát is tisztességes őrizetben tartották. ” Ezt jelenti, ha az ember egyszer bűnnel mocskolja be a kezét! „hívd bár vissza, kiálts, fékezni, megállni nem bír, Rád sem ügyel, viszi őt a szekér, túl jóval a célon.”161 IV. § Kun László után III. ANDRÁS király következett, aki sok dicséretes dolgot vitt volna végbe, ha ellenlábasai nem zavarják meg terveiben. Ö mindenekelőtt a városoknak kedvezett, mivel megértette, hogy azok virágzása nagy mértékben hozzájárul az ország ékességéhez. De vajon megnyilvánult-e Buda iránt is valamiben a királyi nagylelkűség? Csak akkor tudnám bizonyosan megmondani, ha oklevelek állnának rendelkezésemre. Ha azonban az ő szokásából vonunk le következtetést, azt hiszem, nem hagyta, hogy jótékonyságát nélkülözze a város; hiszen az osztrákokkal szomszédos pozsonyiakat — mint azt a maga helyén el is mondtuk — jóindulatának többféle jelével kitüntette. Egyébként ha életében nem is tudta kimutatni a város iránti jóindulatát, holtában mégis megtette: mert hiszen itt temették el (ha csak nem Óbudát kell értenünk). „1301. január negyedikén, méreg áldozataként halt meg,,, írja egy újabbkori író, ,,s Budán, a minorita Szent János templomban temették et’. THURÓCZI egy szót sem szól a méregről. ANDRÁS halála, majd a cseh VENCESZLÁVNAK az országba való behozatala után l. j Ezek említését megtalálod ALEXANDER NATALISNAK III. MIKLÓS pápáról írott életrajzában, ugyanazon kötet, I.fejezet, X. cikkely, 30B.1. m. j IJi., II. rész, 7.1., BONFINI (decas II., VIII. könyv, 305.1. 35.) semmit nem ír a követnek erről a fogságáról, ahol pedig bőségesen taglalja a király vétkeit és a FERMÓI ténykedését. I61 [Iuvenalis, Sat. 14, 231—2. Ford. Muraközy Gyula.]
