Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. az óbudai Szent Péter és Pál prépostságot, és itt is lakott, míg elkészült.” Bárcsak azt is közölte volna, hol lakott később, — mivel a magyar történetíróknál sehol nem találom: azt hiszem azonban, hogy innen ered a szokás, hogy a következő királyok ISTVÁN példája nyomán szívesen időztek Budán, s ezek amazoknál állandóbb királyi székhelyet emeltek. XI. § Ha igaz lenne az Ofen vagy Oven német névnek az Ovo vagy Aba királytól, Szt.István utódjától való származtatása, ebből könnyen következnék, hogy Aba elsősorban e városban székelt. Valójában viszont Magyarország királyainak még csak ideiglenes székhelyeik voltak, állandó palotájuk nem. Ezt pedig onnan tudhatjuk, hogy leginkább ott tartózkodtak, ahol a legtöbb ügyes-bajos dolog várta őket. Olvashatjuk ugyanis, hogy ABA Csanádon, SZENT LÁSZLÓ Szabolcsban, vak BÉLA Aradon tartott gyűlést (v.), és ezeket oda hívták volna össze, ahol az udvarral együtt ők maguk is éltek, ha állandó székhelyen laktak volna. Biztos azonban, hogy a királyok nagyra értékelték Budát; NAGY GÉZA és SZENT LÁSZLÓ királyok is (akik testvérek voltak) jeles kegyességet tanúsítottak iránta. Azzal egy időben ugyanis, hogy Vácott székesegyházat és püspökséget alapítottak, hálából a Salamon fölött aratott győzelemért, Budán is templomot emeltek az Istenszülő tiszteletére. BONFINI írja (x.)\ „A Szent Szűznek is templomot alapítottak BUDÁN, és átengedték néki a pesti vámot és Somogybán 3 falut, s finommívű aranyedényekkel ékesítették föl. ” Később eléggé szűkmarkúan bántak íróink Buda említésével, legalábbis nem közük, hogy itt-e vagy máshol székelt Kálmán, II. István és vak Béla, és joggal hibáztathatjuk a történetírók eme hanyagságát. De még az e korban kiadott királyi oklevelek sem mindig említik meg, hogy hol írták őket. Ezt az írnokok gondatlanságának kell tulajdonítanunk, vagy legalábbis a korszellemnek. De hogy a történetírás ezzel mekkora kárt szenvedett, könnyen fölmérhetik, akik ilyesféle stúdiumokra adták a fejüket. Majd csak második GÉZA királyról olvassuk, hogy Budán lakott a Boldogságos Szűz Máriának tiszteletére emelt templom fölszentelése után. ,,1151-ben a király fölépítette az óbudai Szűz Mária- templomot.” — hja TIMON (y.). De hogy ő rakta volna le az alapokat? Ha szabad föltételeznem, talán Géza és László most említett templomát állította helyre II. GÉZA. Hihetőleg a későbbi királyok itt rögzítették az addig folytonosan változó székhelyeket, mikor Buda, templomai és a főurak palotái révén, megnövekedett. IV. BÉLÁRÓL biztosan tudjuk ezt, hiszen ő Budát hihetetlenül Vajon Abának itt volt-e a palotája? Akkoriban bizonytalanok voltak a királyok székhelyei. Mégis, a királyok sokra becsülték Budát. IV. Béla igen kedvelte a várost. v.) Vedd még hozzá, amit BONFININÉL olvashatunk LÁSZLÓRÓL (II. decas, IV. könyv, 231.1.49). x. ) II. decas, IV. könyv, 220J. 10.: THURÓCZI, A magyarok krónikája, Il.rész, LIILfejezet, 61.1.39. y. ) Ih., 51.1. 41
