Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)

Óbuda

PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. 365-re. Mindez megtalálható a maasstrichti püspökök jegyzékében.” Ezt íija ő a kor írói nyomán, akiket — bár kezünk ügyében vannak, nem akarunk háborgatni. VIII. § Buda ezalatt romokban hevert. Ám az avarok is, megvetve azt a kagánt, akit KÁROLY tett meg uralkodójuknak, (s aki a szent keresztségben a Theodorus ne­vet kapta), időnként harapdálni kezdték zablájukat, míg újra meg újra legyőzték és megszabályozták őket, s arra kényszerültek, hogy a kagánt, az első keresztény királyt tiszteljék. De hol volt az ő székhelye? Abból következtethetjük, hogy Alsó-Pannoniában volt, hogy a kagán, akit a szlávok állandó betörésekkel zaklat­tak, arra kényszerült, hogy székhelyét elhagyja és újat kéijen Károlytól. így írnak erről az évkönyvek: „A kagán, Theodorus, a hunok pannoniai fejedelme Károly császárhoz járult, s a Morva- és Csehországot lakó szlávok állandó betöréseiről panaszkodott: arra kérte a királyt, hogy engedélyezzen néki és övéinek más lakó­helyet Sabaria és Carantanum — mint Regino írja —, vagy mint talán Adelmus he­lyesebben mondja: — Sabaria és Carnuntum között; kérésének eleget is tett a csá­szár, fiát, Károlyt pedig sereggel küldte a csehek ellen, s vezérüket, Letzont meg­ölve megfékezte őket.” INCHOFER a 808. esztendőre teszi ezt az eseményt, mi pedig, Adelmust követve, a 805. esztendőre. Bárhogy is van, ez az egész hely egy­értelműen arra utal, hogy míg az avarok megvoltak, BUDA nem kapta vissza a királyi székhely elvesztett rangját. Sabariának vagy Camuntumnak jutott ez a megtiszteltetés. INCHOFER ezekről a következőket írja (i.): „A kagán Camuntu- mot (k.), vagy ahogy mások helytelenül írják: Camantumot, és Sabariát választot­ta a köztük elterülő földekkel. Az előző Felső-Pannonia helytartói székhelye, régi és hajdan virágzó római colonia a Dunának azon a partján, mely Noricumtól azaz a Cetius-hegytől Magyarország felé terül el. Ha Bécsből Pozsony felé megyünk, láthatjuk a helyét: egy közel 1 stádium hosszan elnyúló hatalmas város romjait; mint hírlik, ezekből építette NAGY KÁROLY az innen nem messze fekvő PET­RONELL várost, ahol még ma is látható néhány maradvány. Sabaria pedig hajdan igen híres római colonia volt, de később még nevezetesebb lett Tours-i Szent Már­ton születése, és ahogy egyesek még szívesebben emlékeznek rá: még régebben Quirinus vértanúsága miatt. KÁROLY szívélyesen fogadta a kagánt, s mikor ő eze­ket a helyeket kérte, — mint EINHARD írja, ajándék Az avarok vi­selkedése Károly győzelme után. Az idősebb ka­gán székhelye; i.) Egyházi évkönyvek, 18.1., a 808. évhez. kJ CARNUNTUM helyesírásáról a földrajz helyzetéről 1. CELLARIUS Az ókori világ ismerte­tése c. művét, II. könyv, VlII.fejezet, 551—552.1. Romjait MARSIGLI írta le a DUNA-LE- IRÁS ELŐFUTÁRA II. kötetének 2. lapján: a róla készült rézkarcot 1. ugyanott, I. tábla, II. ábra. Mikor megvizsgáltuk a leginkább kiálló romokat, 3 sírhalmot láttunk (felirat nél­kül), és egy szokatlan nagyságú téglát, a LEG.XIIII.GEM. ' betűkkel: ez a birtokunkban is van. A sírokból égetett halottak hamvait és csontokat hoztuk el, s végül a múzeumunkat tudományos gyűjteményünket jelenlétével megtisztelő fejedelmi férfiúnak adtuk ajándék­ba. Csak úgy kedvtelésből kutatni szoktunk, ha épp arrafelé visz az utunk, a rómaiak nagy­ságának eme nem megvetendő maradványai között, s mindig több tapasztalattal a birto­kunkban távozunk innét. t4' [A XIIII. kettős-legio] 33

Next

/
Thumbnails
Contents