Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
I. RÉSZ. A PILISI JÁRÁSRÓL, KÜLÖNÖSEN ÓBUDÁRÓL. Az avarok királyi székhelyét lerombolják. Milyen mértékű volt a város pusztulása? Nagy Károly kegyessége a legyőzőitek iránt. Megépíti Fehér Mária kápolnáját. Hogy helyezi el az avaroktól szerzett hadizsákmányt. kincset vittek el, hogy a frankok , akiket eddig szegényeknek s nincstelennek tartottak, ezen az egyetlen győzelmen meggazdagodtak. Végül a falakat átlyuggatták s ledöntötték, s várost pedig teljesen eltörölték a föld színéről, s KÁROLY a nagy sikerekkel elkezdett háborút kerek nyolc éven át jó szerencsével folytatta. VII. § Ilyen volt Buda helyzete az avarok alatt. Ez volt a város második pusztulása; az előbbinél (ti. a gátnál) kegyetlenebb volt, hiszen ezután a városnak a nyoma sem maradt fönn. KÁROLY kegyességének bizonyítéka, amit BONFININ kívül más írók is följegyeztek, hogy ti. a legyőzötteknek szabad választást adott: akik önként fölveszik a kereszténységet, legyenek szabadok; akik szembeszegülnek, azokat fosszák meg szabadságuktól, s csak puszta életük hagyassék meg. Sokan azért vetkezték le ősi babonás hitüket, hogy ne legyenek adófizetők; csak kevés olyan volt, akit a szeretet tüze lelkesített föl. A várossal együtt romba dőlt Mars és Hercules szentélye is, és helyükön a város legszélén a hegy alatt az Istenszülő Szűznek templomot emeltek, amelyet az idesereglő hívők Fehér Mária kápolnájának neveztek el; SCHÖNLEBEN szerint egészen a törökök betöréséig (az első betörés 1526-ra esett) fönnállóit; ezt azonban nehéz elhinni, mivel mindenki tudja, hogy 803-tól kezdve nem egy igen vad nép dúlta föl Pannonia békéjét hol innen, hol onnan történt vándorlásukkal s az azok nyomában bekövetkező háborúkkal: hol keresztények lakták Pannóniát, hol ismét pogány ok csúfították el. Úgy sejtem, az, ami BONFINI korában még megvolt, bizonyára a magyar királyok műve volt, melyet ama régi templom romjain építettek föl. „Korunkban is”, írja, „mindenünnen nagy áhítattal jönnek ide könyörögni a környező népek, és Fehér Mária kápolnájának hívják: ez volt Magyarországon az első keresztény templom, amit még ma is jelez egy kivágott kő.” Ez volt tehát az a kápolna, melyet a törökök dühe elpusztított. De akárhogy helyezte is el KÁROLY az avaroktól szerzett hadi zsákmányokat, nem lehet elhallgatni, hogy a krónikák megemlítik az itt történt csodálatos eseményeket is. „KÁROLY”, íija SCHÖNLEBEN (h.), „Felhévízen, királyi székhelyén emelte a Boldogságos Szűz templomát, mely később híres lett csodáiról; gazdag adományokkal látta el, és Leó pápával szenteltette föl, aki abban az évben hozzá utazott. A pápa kíséretében lévő bíborosokon kívül 363 püspök is jelen volt, akikhez még csatlakozott kettő, akik már halottak voltak: Szent Monulphus, és Szent Gundulphus, akiket MAASTTRICHT a.d. MAASBAN temettek el; kijöttek sírjukból, s mindenki látta, hogy LEÓ PÁPÁVAL együtt vonultak be, részt- vettek a szentelésen s miután elvégezték kötelességüket, visszatértek sírjukba. Mikor ugyanis Károly azt kívánta, hogy annyi püspök legyen jelen, ahány nap van egy évben, s kettő még hiányzott, a császár kegyes óhaját meghallgatta a kegyes Isten, s azt akarta, hogy ők ketten egészítsék ki a létszámot h.) I.h., az 804. esztendőhöz, 397.1.B., ahol jelzi azon szerzőket is, akikből ezt a csodálatos elbeszélést merítette. 30
