Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. „Északra esik a királyi vadaskert, neve Nyék, nemcsak egy erdős hegy, hanem messze nyúló rétek is vannak benne; kerülete három magyar mérföld, bővelkedik különféle vadakban. Oldalához királyi palota csatlakozik, melyet nagy költséggel remekbe építettek. Fentebb Szent Pál erdős hegye látszik, mely egykor a pálos barátok kolostoráról és az első remete, Szent Pál testének ereklyéjéről volt híres.” A továbbiakban a várostól észak felé messzebre elnyúló vidéket úja le: „Szorosan véve észak felé részben más szőlőtermő hegyek magasodnak, melyek lábánál egy másik pálos kolostor áll a Szent Szűznek szentelve, melyet Fehér MÁRIÁNAK hívnak, részben pedig Sicambria városának - róla majd később szólunk — máig látható romjai. A Duna mentén dél felé van Óbuda mezőváros, itt társas egyház van, prépostságáról és egyéb papi tisztségeiről is híres. E mezőváros felett ugyanabban az irányban van a Szentlélek ispotály, itt gyógyhatású hévizek törnek a felszínre. Kissé tovább, Buda felé van Szentháromság mezővárosa, melyet magyarul Felhévíznek hívnak; ez társas egyházáról és ízléses házakkal körülvett hőforrásairól híres. Ugyanott, a szabad ég alatt is vannak hőforrások, három vagy négy helyen, mind csodamód gyógyító erejűek. Némelyek közülük a Duna-parttól alig tíz lépésnyire találhatók a szabad ég alatt, ezekben szoktak fürödni a földmívesek és a szőlőmunkások úgy, hogy csak a fejük és a válluk látszik ki, és aki rájuk néz, mintha a test feltámadásának festményét látná, ahogy azt a szent templomok falaira festett képek mutatják.” Következik a város kinézete és látogatottsága: „Magát Buda városát gyakran látogatják az olasz, német, lengyel, s korunkban a török kereskedők is, akik mintegy Magyarország főpiacára özönlenek ide. Kívülről, távolabbról akármerről nézed a várost és a várat, nagy gyönyörűséged telik benne, egyrészt fekvésének szépsége, másrészt drága házainak s tornyainak magassága miatt, úgyhogy ragyogó fekvésén is ámulhatsz, másrészt azt hiszed, nem földi anyagból készült épületeket, hanem valamely kitűnő festményt látsz magad előtt, ha viszont a városból pillantasz le a lábad alatt elterülő gyönyörű vidékre, a legnagyobb csodálat ragad el; mindkét helyen gyönyörűséggel telik el s felüdül szemed. Magát a szirtet, amelyen a város áll, kivájták borospincéknek, úgy hogy bármelyik ház alatt annyira nyúlik az építmény a szikla belsejébe, amennyi épületet fent látsz; ezért a földrengésektől is nagyon félnek.” Mindezt nem hallgathattuk el, hogy világos legyen, hogy Buda, mely lassanként elvesztette hajdani virágzását, s már a mohácsi csata előtt hanyatlani kezdett; pedig teljességgel megmaradhatott volna, ha szerencsésebb királyok jutnak néki, és olyan idők, melyek nem nagyon különböztek Hunyadi Mátyás idejétől. Fölmértük tehát a város MAGYAR KORSZAKÁT, s most fejtsük ki a BARBÁR korszakot hasonló igyekezettel s gondossággal; ez bizony igen szomorú volt, mint már fentebb mondottuk. 177