Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Óbuda
PEST—PILIS—SOLT VÁRMEGYE, SPECIÁLIS RÉSZ, III. TAGOZAT. jak. A mieink is többször el- nyaképpen a Zichy-család birpusztitják. Nagy Lipót adomá- toka lett. Lakosai. I. § Mielőtt a hunok, majd ezek utódai, az avarok és a magyarok birtokukba vették volna Alsó- és Felső-Pannóniát, sok szerző föltevése szerint Óbudán római colonia állott: s nem is olyan alaptalan ez a föltevés, mivel e mellett szól mind fekvésének csodálatosan kedvező volta, mind pedig az, hogy a barbár földdel szemben fekszik; igen veszélyes lehetett volna a rómaiaknak, ha a Duna mindkét partján erődítésekkel nem védik meg. Akik ezzel a témával valamelyest foglalkoztak, általában Aquincumra másképpen Acincumra (a.), görögül AnovCyKov-ra gondolnak: s valóban, Ptolemaeus, Antonius és a följegyzések s méltóságok könyvei említik is Aquincumot. De hogy hol kell elhelyezni? „Ez bizony fáradságos feladat.” [ 11 Éppen ez a nehézség. Még a leghozzáértőbb kutatókban is kételkedik CHRISTO- PHORUS CELLARIUS (b.). így ír: „A különböző utak (ti. amely a parton Galliába vezet, és amely Aquincumtól Salva felé megy) adatai tévesek, és a Tabuiéban feltüntetett helyek, melyekhez Aquincumot viszonyítják, nem elég ismertek ahhoz, hogy biztosan meg lehetne határozni a város földrajzi helyzetét.” LAZIUS, aki szerfölött merész a következtetésekben, a Csepel szigetén helyezi el, azaz Buda alatt egy vagy két mérföldre. Erre a véleményre egy Aquincumra vonatkozólag igen fontos AMMIANUS MARCELLINUS-hely alapján jutott; mivel más okból is föl akartuk használni, rögtön idézzük is ezt a helyet. így ír (c.) VALENTI- ANUSSZAL kapcsolatban: ,.Miután Sebastianus kíséretében előreküldte Mero- baudest, hogy a vezetése alatt álló gyalogoscsapattal dúlja föl s égesse föl a barbár falvakat, VALENTIANUS sietve útnak indította (Camuntumból) ACINUM felé a tábort: a sebtében összekapcsolt hajókra gyors munkával deszkapallókat fektetett, és e hajóhídon a másik részen átkelt a kvádokhoz.” Majd, miután előadja a kvádok vereségét, így ír: „A magával vitt katonákat mind sértetlenül vezette visz- sza: egy ideig szintén Acincumnál időzött, majd mivel már az ősz vége felé járt, s e vidéken kemény hideg szokott lenni, megfelelő téli tábort keresett”. S most figyeljük meg, mit süt ki ebből LAZIUS: „Ebből világos”, írja (d.), „hogy egy palló- hídon indult el Aquincumból, úgy hogy kitűnik: a város szigeten feküdt”. Dehát szükségképpen szigeten fekszik egy város, ha egy vele szemben levő folyón kell átkelni ? A szigeten kívül, a Duna partján is feküdhetett Acincum, ahol VALENTIANUS megszállt. Öbudán hajdan római colonia volt: vajon Aquincum volt-e? A helymeghatározás nehézségei Cellarius szerint. Megcáfoljuk Lazius föltevését. [I11 Vergilius, Aeneis, VI.129. Lakatos István fordítása.] a. ) így írja Antonius, a Notitia szerzője és Ammianus. b. )Az ókori világ ismertetése, II. könyv, VIII. fejezet (Alsó-Pannónia), 559.1. c. ) XXX. könyv, V. fejezet, s nem pedig (mint CELLARIUSNÁL, i.h., hibásan áll) a XX. fejezet: a XXX. könyv ugyanis csak 10 fejezetet tartalmaz: 462J. IACOBUS GRONOVIUS kiadásában, Leyden 1693. fólió. d. ) A római köztársaság, XII. könyv, II. szakasz, X. fejezet, 1120.1. 13
