Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VAROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Uralkodásának kezdete jó előjellel indul. Uralkodása már csak azért is szerencsésen kezdődött, mert Dénes esztergomi érsek, János váradi püspök, valamint Szilágyi Mihály, Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Szokoly Péter s apja többi barátja soha nem távozott el az ifjú király mellől. Budát tehát, melyet két évvel azelőtt a Hunyadiak megölése és fogsága beszennyezett, a szerencse csodálatos forgandósága miatt ugyanezen család magasra ívelő csillaga ragyogta be. Azt hihetnénk, hogy László véres meggyilkolása, mely napnyugta felé szégyenpírba vonta az eget, ennek a napnak volt az előhírnöke, mely a városnak is meg az egész Magyarországnak is derült s szerencsés napja volt. XVI. § Ettől kezdve Buda Mátyás állandó székhelye. A várost és a palotát fel- ékesiti. Az egész ország tanácskozóhelyévé teszi. Beatrixszal tartott esküvője. Az ünnepség rendje. Ettől kezdve MÁTYÁS állandóan Budán székelt, — legfeljebb csak akkor maradt hosszabb ideig távolt, mikor hadműveletekkel kellett foglalkoznia. S ez gyakran meg is történt s nemegyszer hosszabb ideig tartott, mivel Hunyadi háborúit, s az osztrákok, csehek, törökök elleni hadjáratait forgatta a fejében. Egyhangú vélemény szerint MÁTYÁS mindenkinél jobban törekedett arra, hogy Budát a büszke régi római építészetet utánozva épületekkel s más királyi felszerelésekkel ékesítse. Ha a háborúk közt ráért, vagy éppen valamelyik ellenségével szemben döntést kellett hoznia, Buda volt az egész Magyarország közös tanácskozóhelye. Az akkoriban kiadott határozatok jelzik, hogy hatszor volt itt országgyűlés (e.). Akár háború tartotta távol a királyt, akár a béke áldását élvezte, soha nem hagyott föl a tervezgetéssel, hogy Budát ékesítse, különösen a Beatrixszal való házasságkötése után, MÁTYÁS maga is kedvelte a fényűzést, de az olaszos ízlés még nem vált teljesen a vérévé; Beatrix azonban rábírta, hogy azután előkelőbb életvitelt folytasson s pompásabban, nagyvonalúbban építkezzék. De ha már megemlítjük Beatrixszal való házasságkötését, helyénvalónak ítéljük, hogy kivonatosan beszámoljunk ak esküvő pompájáról, mivel ez is a város nevezetességéhez tartozik. Miután Fehérvárnál fogadták a királynét, majd megkoronázták, Budára vezették, hogy szinte hihetetlen látványossággal ott üljék meg a fényes esküvői ünnepséget. A király s a királyné előtt lovascsapatok haladtak lovakon, teljes fegyverzetben. Kijelölt rendben, bámulatosan nagyszerű fölszerelésekkel követték őket a fejedelmi férfiak s azok követei. A velenceiek némi zűrzavart okoztak, mivel a többiek sérelmére a királyhoz közelebb eső helyet foglalták el a menetben. A király Gábor püspököt küldte el, hogy utasítsa rendre őket, s nagy nehezen ugyan, de mégis elérte, hogy az uralkodók a fejedelmek követei közé álljanak be. Hivalkodó öltözékben, pompás telivér lovakon a nyomukban haladt kilenc ifjú, a király komornyikjai. e.) Azaz 1462-ben, mikor jóváhagyta II.András, I.Lajos és Zsigmond dekrétumait, 1471-ben, 1474-ben, — ezeken azonban ő maga nem vett részt, majd 1481-ben, valamint 1485-ben és 1486-ban. 114
