Bél Mátyás: Buda város leírása 1. A kezdetektől Mohácsig (Budapest, 1987)
Új-Buda
I. RÉSZ. BUDA VÁROS TÖRTÉNETE. I. IDŐSZAK. Először kár nélkül: aztán pedig gyászos kimenetellel. Hunyadi László meggyilkolása szennyezi be a várost. ahogy azt máshol elmondtuk (u.). Úgy vélte, hogy a királyt rá kell bimi e tett elkövetésére. Ezt azonban Magyarországon kívül nehéz volt véghezvinni. Azt gondolta tehát, hogy a gyermek királlyal ide kell eljönnie. Előbbi bejövetele azonban Hunyadi János éles elméje és a csapdák kikerülésében kipróbált bölcsessége miatt semmi kárt nem okozott. (Ezt a bejövetelt egyébként BONFINI 1453-ra teszi.) ,,László", írja, „igen előkelő udvari emberek nagy tömegével Budára jött; hosszú sorokban követték őt Ulrik gróf és a többi előkelők. Tizenhárom éves korában üdvösségünk 1430. esztendejében, február 13-án bevonult Budára, és hatalmas tetszéssel s szerencsekívánatokkal fogadták.” Mit tehetett Hunyadi, aki akkoriban Magyarország déli részeit tekintette meg, s szemlét tartott a téli táborok felett? Mikor meghallotta a király bejövetelét, még csak menlevelet se kérve hatalmas lovassággal s néhány előkelő férfiúval ő maga is Budára sietett, s bár a király jóindulatúan nyájasan fogadta, Ulrik, kérlelhetetlen ellenlábasa továbbra is gyűlölte. LÁSZLÓ néhány hónapig megállapodott Budán (v.), és semmi mást nem tett — hiába acsargott a gróf -, csak amit Hunyadi jóváhagyott. A tavasz beköszönte- kor aztán, mikor már egymás után jöttek a hírvivők, hogy Mohamed 150 000 emberrel Nándorfehérvár ostromára indul, vadászat ürügyén elhagyta Budát, s Ultikkal együtt kereket oldott. Már azelőtt elküldte Hunyadit a végek s leginkább Belgrád védelmére. Csak akkor látogatta meg újra Budát, mikor, Nándorfehérvár megvédése után, Hunyadi már meghalt. Akkor aztán Ulrik rábeszélésére elindult Bécsből, s nagy csapat előkelő és keresztes vitéz kíséretében hajóra szállt, s a víz mentében leúsztatott Budáig. Alig múlt el néhány nap, mikor a gróf terve vagy kénye-kedve szerint ugyanazzal a hajóhaddal a Bács megyei Futak mezővárosába ment, itt rendi országgyűlést tartott, majd elhajózott Belgrádba. A várat Hunyadi László tartotta hatalma alatt, ugyanolyan jogon, mint az apja. Míg Ulrik azon iparkodott, hogy Lászlót tőrbe csalja és erőszakos úton (x.) eltegye láb alól, László azonban megöli őt. Ez a dolog nagy gyászt hozott a Hunyadiakra és Budára is. A király ugyanis, abban a hiszemben, hogy az ő élete is veszélyben forog, Temesvár felé kanyarodott s visszatért Budára. Mikor ide ért, Hunyadi fiait, Lászlót és Mátyást, akik a királyt idáig követték, híveikkel együtt bilincsbe verette. Mátyást ugyan csak hosszú tömlöc mocskára ítélték, de László ellen, vetélytársai uszítására, halálos ítéletet hozott a király. Átadták tehát a város bírójának, majd három nap múltán alkonyattájt kivégzésre vitték. BONFINI ragyogó ékesszólással számol be atragédiáról. öt idézzük (y.). ,,A harmadik napon u. ) Moson vármegye története, Speciális rész, I. tag, I. szakasz, Köpésén mezővárosa. v. ) Onnan tudhatod, hogy nem egészen négy hónapig időzhetett Budán, hogy február 13-án vonult be a királyi palotába, és mielőtt a török elfoglalta volna Fejérvárt, (ami június 13-án történt), félelmében elmenekült Budáról. x. ) Lásd: BONFINI, III. decas, VHI.könyv, 495J., 31. y. ) Uo. 498.1., 21. GERHARD VON ROO Ausztria története, Vl.könyv, Innsbruck, MDXCII. fólió. 106
