Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

87. Bártfay Szabó László 1943. 1. kötet 302.

88. Munkácsy /János/: Nyílt levél. /Rajzolatok 1838. április 19. 237./

89. Magyarország, Erdély és Horvátország megyéi kereken 125000,városi törvényhatóságai 71000 pengő forintnyi adományt küldtek Pest-Budára, míg Bécs városából - bele nem értve az udvart és a császárvárosban élő arisztokratákat - összesen 225000 pengő forint segély érkezett. /Trattner János 1838 233-341. után vö. a 20. táblában idézett forrásokkal/.

Ezek után talán nem tekinthető véletlennek, hogy bár titkosrendőri jelentés szerint Wesselényi és barátai politikai alapon kicsinyelték Ausztria szerepét a károsultak segélyezése terén, átmenetileg mégis nőtt Bécs népszerűsége a pesti közemberek között. /Lestyán Sándor 1940. 143-4./

90. Rajzolatok 1838. április 5.

91. Érdekes, hogy az utókor - nemcsak a feldolgozások, hanem egyes visszaemlékezések is /Podmaniczky Frigyes 1984./ úgy látják, hogy az egész ország Pest-Buda felé fordult a katasztrófa hatására. Ezzel szemben a kortárs Andrássy György Munkácsy János idézett soraihoz hasonlóan érdektelenségről ad számot: "...nézeteim. • • főcélja a Kormány s az Ország figyelmét ezen közszerencsétlenségre nézve, mennyire tőlem telhetik, élénkíteni. - Itt, mint nagyobb részt az Országba, oh fájdalom! még nem is sejditik e seb mélyét részint szegénység, részint vármegyei hazai tárgyak okozta elfogultságokban! - Pedig belső győződésem szerint ezen csapás kellőleg felhasználva az Országra nagy áldást áraszthatna. De mi haszna, mikor az Emberek alkottják a nép boldogságát, s nem az elemek..." - írja a Gömör megyei Hosszúrétről Széchenyi Istvánnak 1838. május 1-én /Bártfay Szabó László 1943. 1. kötet 303./. Az ellentmondást feloldani jelenleg nem tudjuk. Lehetséges, hogy az utókor Pest-Buda 1848-as szereplésének hatását vetíti vissza az árvíz időszakába.

92. Jó példa erre a Nemzeti Színházban spontán módon megszerveződött menekült közösség /Szilágyi Pál 1937./, vagy ebbe a kategóriába sorolható Wesselényi Miklós és az által irányított illetve befolyásolt "mentőosztagok". /Rubinyi Mózes 1938./

93. Barta István 1961.

94. Egyedül a segélyosztó választmány költségén 553 károsult idegent szállítottak el gőzhajón Pest-Budáról /1839. május 1-i jelentés/, az egyenként távozottak száma pedig ma már felderíthetetlen. A diákságra vonatkozóan ld. Lauka Gusztáv visszaemlékezését: "...Ezer nyolcszáz harmincnyolc március havában, az árvíz kiöntött Pestről. Többen, kik üres fejjel és üres

75