Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

44. Feltételezésünket alátámasztani látszik néhány ismert részadat: N. Czaga Viktória-Gajáry István alapján Buda városának teljes kárösszege kereken 1931 ezer váltóforint, az Ismertető 1838. 3. félév 5. számában megjelent Pest megyei kárösszeírás végeredménye pedig 1517322 pengőforint, vagyis kereken 3,8 millió váltó forint. Számszerűen mindkét összeg egyezik a segélyosztó választmány jelentésében Budára illetve Pest megyére megadott pengőforintnak nevezett adatokkal. Az egykorú sajtóban 70 millió pengő forintos kárról való vélekedés is megjelent, ez azonban irreálisan magas összeg. Csak a nagyságrend érzékeltetésére: ez kb. két és félszer nagyobb a magyar állam 1838. évi teljes jövedelménél. /Schwarcz Katalin 1981. 470- 471./ Jellemző, hogy ezt a hírlapi túlzást átveszi Reitter Ferenc, tőle Zawadowski, tőle Lászlóffy, utóbbitól pedig Rajna György - sajnos ez a "módszer" történetírásunkból még ma sem halt ki teljesen.

45. Kőrösy József-Thirring Gusztáv 1905. 33-35.

46. Bierbauer Virgil /1932. 79./ 12 nem helybeli építőmesterről tud, akiknek a pesti céh engedélyezte a munkavállalást a fővárosban.

47. Lábán Antal 1914. 361. A Nemzeti Múzeum építkezésén dolgozó munkások pl. sztrájk formájában követeltek béremelést. /Lechner Jenő 1927. 30./

48. Asztalos Miklós 1938. 137., Nagy Lajos-Bónis György 1975. 350.

49. Lestyán Sándor 1940. 147. "...Itt már igazgatják a házakat mindenütt folyvást, noha véghetetlen drága kő, tégla, minden. Ezer tégla 40 for/int/ 1 öl /fa/ 22 for/int/ csak a mész olcsó, mert nincs a spekulánsok kezibe" - írja Karacs Ferencné lányának Teréznek 1838. július 18-án. /Sáfrán Gyöngyi 1963. 267./ vö. Jelenkor 1838. október 20. 333.

50. Asztalos Miklós 1938. 139., Reitter Ferenc 1865. 53., vö. N. Czaga Viktória-Gajáry István adataival.

51. Lábán Antal 1914. 361.

52. Uo. vö. Galgóczy Károly 1876. 1. kötet 96. és a kötetben N. Czaga Viktória- Gajáry István tanulmányának budai árukár adataival.

53. Wallentiny Dezső 1912. 295.

54. Ungár László 1938. 170-171.

55. A titkosrendőri jelentések szerint még Pollack Mihály is folytatott építőanyag spekulációt /Lestyán Sándor 1940. 147./ vö. 49. jegyzettel.

56. Pesther Tageblatt 1830.június 2-i adata - idézi Szilasy János kötetben közölt naplójában. Az építési tilalomra vonatkozó rendelet megtalálható a Budapest Gyűjtemény kisnyomtatvány tárában, feloldására ld. Rajzolatok 1838. május 17. 304.

70