Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

19. tábla

Buda, Óbuda és Pest városok népességszámánaka^

alakulása 1837-1840 között

Index /1837=100/

1837.

1838.

év

1839.

vége

1840.

1838.

1839.

1840.

Vár

3743

3792

3812

3821

101,3

101,8

102,1

Krisztinaváros 3530

3980b/

4249W

4210

112,8

120,4

119,3

Tabán

5850

5739

5747

5771

98,1

98,2

98,7

Víziváros

10232

10353

10544

10603

101,2

103,1

103,6

Országút

3490

3471

3477

3432c/

99,5

99,6

98,3

Újlak

Buda össze3267

2882

3199

3227d/

88,2

97,9

98,8

sen

30112

30217

31028

31064

100,4

103,0

103,2

Óbuda

7712

7530

7529

7570

100,5e/

...f/

100,6e/

Belváros

13248

13484

15602

15851

104,5

117,8

119,7

Lipótváros

8887

8542

8600

9683

96,1

96,8

109,0

Terézváros

24896

15640

18017

22761e/

62,8

72,4

91,4

Józsefváros

10928

11472

11173

13367

105,0

102,2

122,3

Ferencváros

6572

5049

7293

6604g/

76,8

111,0

100,5

Pest összesen

64531

54587

60685

68266

84,6

94,0

105,8

A három

város együtt

102355

92334

99242

106900

90,2

97,0

104,4

a/ állandó népesség, külföldiek és ideiglenesen jelenlevők /katonák, tanulók, szolgák, látogatók és üzleti ügyben itt tartózkodók/ nélkül. Ezek száma egykorú becslés szerint 1836-ban Pesten 22000, Budán 7000 fő volt. /Jankovich Anton 1838. 95-96./

b/ valószínűleg a menekültek okoznak átmenetileg nagyobb népességnövekedést.

A városrész népessége 1839-1841. között csökken

c/ a városrész az 1837. évi népességszámot csak 1843-ban haladja meg ismét

d/ a városrész az 1837. évi népességszámot 1841-ben haladja meg ismét

e/ csak a római katolikus népesség után számítva. A többi felekezet adatai több éven át azonosak /pontatlan becslések illetve adatátmásolások/

f/ az adat az előző évivel azonos /valószínűleg átmásolták/

g/ a csökkenés oka ismeretlen

Forrás: Körösi József /1873., 1881./ adatközlése az iesztergomil római katolikus egyházmegye névtárai alapján

57